Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossában lévő Reformata Ekklésiáról különösen - Reformatiójáról
haza jővén, elébb reformálta Tasnádot, majd 1545-ben a Gyulai, 1546-ban, és 47-ben a Czeglédi, 1548—49 és 50-ben a Temesvári s onnan a Petrovits Péter helyébe következett Losontzi István által kiűzettetvén, 1551-ben a Turi, 1553-ban a Békési, s még ugyan azon esztendőben a Tolnai Oskoláknak igazgatója, és Tanítója, végre 1554-ben Baranyában Laskói Prédikátor és ugyanott Superintendens lett. Az előszámlált környűállásokból tehát Makónak jókori Reformatióját kihozhatni. Ugyanezt, sőt hogy itt, legalábbjejájon még hamarébb kezdődött a Reformatio, mint az országnak más részeiben, igen természetesen következtethetni onnan, hogy mindjárt Luthernek feltünte után, az ő könyvei a Lipsiai Vásárokra járó Erdélyi Szász, nevezetesen Szebeni kereskedők által lehozattatván, slígy a Reformatio legelébb is ott ütvén ki magát: az, ezen résznek Erdélyhez való akkori kaptsoltatásánál, s a sónak a Maroson, Erdélyből Szegedig való szünteleni szállításánál fogva, ide legkönnyebben, és leghamarább eljuthatott; és hogy Erdély ezen vidéknek reformálása, s itt a Reformationak fentartása eránt figyelemmel is volt, bizonysága annak az az Úr Asztalához való pohár, mellyet a Vásárhelyi Ekklésiának Gróf Keresztesi Sámuel, Erdélyben Fejér Vármegyei Fő Ispány és azon két asztalterítő, mellyeket annak felesége Kassai Borbála ajándékozott, mellyek a Vásárhelyi Ekklésiában máig is megvagynak, s rajtok az ajándékozóknak neveik. TovábM vhogy Makón jókor Reformata, még pedig virágzó, és népes Ekklésia volt gondolhatni onnan is, hogy a Reformatio kezdetekor ez az egész Vidék Makai Tractusnak hívodott, későbben neveződött a Túrival egyesülve Alföldinek, majd ismét attól elválva Békésinek, majd Kőrös Marosközinek, melly nevezete a Tractus pecsétnyomóján ma is megvagyon. Most pedig már minekutánna a Bánátban is Ekklésiáink támadnak, helyesen kezd neveződni Békés Bánátinak. — A virágzó Ekklésiában Oskolát is virágzót lehet gondolni.«. Feljebb említett Szőnyi Béniámin pedig ezt nem tsak gondolja, hanem állítja is, azt írván felhozott jegyzéseiben: hogy még az ő idejebeli öreg embereknél fen maradt annak emlékezete,-.miként a Makai Oskola még a Gyulainál is elébbvaló volt, s benne rendszerént husz, harmintz Philosophiát, és Theologiát halgató togatus Ifjak tanúltak; kikből ezen vidéknek Oskolai Tanítók, sőt Prédikátorok is teltek. Meg kell jegyezni, hogy valamint az Országnak egyébb részeiben, úgy ezen a Vidéken is eleinte a Luther tudományja terjedt el: a Zwinglius, és Kálvinus értelme szerént való Reformata Vallás pedig, ezen a részen Szegedi Kis István, a Debreczeni, és Turi Vidéken pedig Kálmáncsehi Márton munkája által kezdett, a XVI-dik Század közepén elhatalmazni; melly utóbbi elébb Erdélyben Gyula Fehérvári Kánonok volt; majd a Római Katholika Vallást elhagyván, lett Munkátsi, Beregszászi, Turi, Debreczeni, Sátorallya Újhelyi Prédikátor; s volt nagy bátorságú, tekintetű és ékesen szóló Férfiú.)* Ki lett légyen Makónak legelső Reformatora, valamint a tőszomszédságban lévő Földeáké is — mellyről Ember Pál p. 641 világosan mondja, hogy hajdan Reformata Ekklésia volt, és íródott Fül Deáknak, — nints emlékezetben hagyva. B. e. Szőnyi Béniámin ugyan imént nevezett Jegyzéseiben azt véli s mint maga is megvallja, tsak véli, hogy Szegedi Kis István felváltva, hol Gyulán, hol Makón tanított: de ez ellenkezik mind Szathmár Németinek Szegediről való feljebbi előadásával, mellyben az ő tartózkodása helyeit esztendőnként előszámlálja, mind Ember Pál bizonyságával, a ki p. 97 írja ugyan, hogy Szegedi Kis István 1548-ban itten megfordult és innét hívta meg Petrovits Péter követei által Temesvárra, de világosan mondja, hogy az ő itt való megfordulása tsak történetből esett. * L. Budai Ésaiás Magyar Orsz. Hist. II. Dar. 149—155. 1. 46
