Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Makó Várossáról közönségesen - Makónak újabb — részszerént már említett, részszerént még nem említett, magános, vagy másokkal közös — viszontagságainak idő szerénti summás Feljegyzése - A Makón létező Vallásbeli Felekezetekről

§. 25. Makónak újabb — részszerént már említett, részszerént még nem említett, magános, vagy másokkal közös — viszontagságainak idő szerénti summás Feljegyzése 1739 ben volt a Guga halál, melly a lakosoknak mintegy negyed részét elpusztította. 1748, 49, 50 ben volt a sáskajárás. 1752 ben ásták el a Marost. 1770 a Gyertya szentelői fergeteg. 1773 a Judíciai fergeteg, a mikor már a barmok kin lévén, azokat a hóval teli száraz érbe szorította, s igen sok oda fúlt. 1781 17 Február volt a Maros jege miatt veszedelme a Városnak. Ugyan 1781 12 September. Volt a nagy tűz, midőn megégett 67 ház, a hozzá tartozó épületekkel, ezeken kívül a Reform. Templom, Prochia, s abban minden régi Irományok, Fiú, s Leány Oskolák: betsültetett a kár abban az időben 23.728 ftokra p.p. 1783. Ismét sáskajárás: de a mikor a Maroson innét kevés kárt tett, hanem a Bánátot lepte meg, annak is leginkább tsak a nád, s gyékénytermő rétjeit pusztította. Kiirtására innét Makóról is elmentek az emberek, kik is azt a rétekből síkra hajtván, körülvették, rakásra szorították, tövis seprőkkel elverték, azután öszveseprették, gödrökbe hordták, és szalmát hányván felyül megégették. 1785. igen nagy tél, a midőn a téli sok hó után Gergely napkor ismét térdig érő esett, és tartott Április 3-dikáig, vagy Húsvét után egy hétig. 1816. Pál napi fergeteg, melly kiállhatatlan tsípős széllel jővén, a kin talált embereket, barmokat megfagylalta, a hó az akiokban, sőt még az istállókban is — béfúrván magát, a szél ereje által a nyílásokon — a juhokat, s egyéb marhákat eltemette. Ekkor esett, hogy néhány nemes katonák haza felé jővén, Sámsomnál, a vízzel félig lévő száraz érbe bukkantak, és tsak kevesen szabadúlhatván ki mások segítsége által, a többiek lovastól oda fagytak. 1821. 2. Jul. a Marosnak ollyan kártékony kitörése, mellyhez hasonló még nem volt. Betsültetett a kár a Városban és Szőllőkben 270.533, a Sóban mintegy 160.000 V. forintra. Lásd feljebb § 15. 1829. ismét nagy tél: leesett a hó Erzsébetkor, tartott Martius utoljáig. 1831. August. Sept. Cholera; megholtak benne az egész Városban többen 800-nál. 1832. Sept. Octob. ismét Cholera; elvitt mintegy 400-at. 1836 ban, Júliusban, éppen midőn ezeket írom, újra mutogatja magát a Cholera. §. 26. A Makón létező Vallásbeli Felekezetekről Vágynák itt négy Keresztyén Felekezetek, u.m. R. Katholikusok, 6.763, — Unitusok — közikbe számlálván a 15—20 Nemegyesültet is — 2.000, Reformátusok 10.488, Evangélikusok 253 számmal. Van Sidó is 1.12Q. — A Reformátusokról a II-dik Részben bővebben lészen szó: a többiről lássunk itt rövideden. A mi a R. Katholikusokat illeti: hihető, hogy azoknak itt, a Reformatiotól fogva a pusztúlásig Ekklésiájok nem volt. Fő Tisztelendő Róka Jósef Őr Kánonok Úr is, az itteni R. Katholika Ekklésiáról való Jegyzéseiben azt írja, hogy azok a hajdani Kopánts, és Szent Lőrintz lakossaiból gyűltek az újonnan megszállott Makóra, melly utóbbi helyről való Templombeli eszköz maradványját még ma is láthatni az itteni 38