Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Makó Várossáról közönségesen - Régi szabadságáról, s azt kissebb vagy nagyobb mértékben érdeklő Irományjairól

őket). Ennek örök emlékezetére, megerősítésére elhatároztuk, hogy jelen kiváltságlevelünket pecsétünkkel megerősítve az említett Makó városunk minden lakójának emlékezetül adjuk, valamint ezek mindkét nembeli örököseire és utódaira átszármaztatjuk. Kelt székhelyünkön, Kolozsvárt, 1608. május 3-án.

1 Fontosabbak e tekintetben a következő Irományok u.m. Négy, hajdan Makón lakott, előkelő, s magokat Nemeseknek írtt emberek Bizonyítványja 1693-dik esztendőről, és így a Pusztulás alatt, Makónak régi állapotjáról, s Toltsván lakó Fitos Gergelynek onnét való származásáról, mellynél fogva emez nemességét akarja megmutatni, mellyet ide szórol-szóra, s a benne lévő hibákat is megtartva írok le: Mi Csanád Vármegyébe lévő Néhai Nemes Makó Várossának lakosi kik ennekelőtte való boldog békességünknek idejébe laktunkba az eleink, mostan mi is a kik laktunk, a míg Istenünk Ő Felsége Országostúl megtartott, de a mi sok háládatlanságinkért s bűneinkért a sok pusztító Pogány ellenség által elpusztítatott, és immár tsak elszéllesztett az Isten Ő Felsége, ki fel, ki egyfelé eloszlottunk, immár mostan, a ki mi, igyefogyott nyavalyába köztünk lakos Atyánkfiai akarván keresni hol egy helybe Városokon, vagy Falukon hol egyet hol kettőt legtöbbet talál bennünket, mint ez mostan Kegyelmetek Helyébe Toltsván lakó Fitos Gergely a ki ennekelőtte velünk együtt Nemes Familia volt. Ő is szegény e mostani nyavalyába, kit Debreczenbe, kit Szent Mihályon, kit Böszörménybe, kit Tarcalon keresett öszve, hogy Kegyelmeteknek a 4. Kézirat címlapja 12