Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)
4. az átvétel után a jövőben még felmerülő és a makói Államépítészeti Hivatal által kimutatott helyreállítási és fenntartási költségeknek 20%-át Makó város az államincstárnak havi utólagos részletekben megtéríti. 9 3 A városi képviselőtestület 1946. júliusi közgyűlésén tartalmas vita után névszerinti szavazással dönt a híd sorsáról. Egyedül Kiss Ernő szavaz a városi birtokban tartás mellett. így ezután megszületik a véghatározat: „Makó város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározza, hogy a város tulajdonát képező közúti Maros mederhidat és a két darab hullámtéri hidat, továbbá a Maroshíd két végénél lévő épületet, a hídvámházat és hídőrházat a magyar állam részére átadja." 9 4 Az államosításra 1947. szeptember 25-én került sor, a hidat a makói Államépítészeti Hivatal veszi át. Jegyzőkönyvileg kimondják, hogy „Makó megyei város közönsége a hídon gyakorolható jogáról az átadással egyidejűleg lemond az államkincstár viszont kötelezik magát, hogy az átvétel után a hídon vámszedést nem gyakorol. A hídon még végzendő helyreállítási munkák költségeiből a város az 1947. éveben egyszer s mindenkorra fizetendő 20 ezer forint összeg terheli. A híd fenntartási költségeihez a város által történő hozzájárulás összege 1947. augusztus 1-től kezdődően egyenlőre évi 177 Ft-ban állaípíttatott meg." 9 5 A jegyzőkönyvben a híd akkori állapotáról részletes műszaki leírást találunk. A fajárom cölöpéi a kötések meglazulása következtében elferdültek, a jégtörők a jégnyomás következtében 30-40 cm-rel eltolódtak, a hídon a kiskőburkolat több helyen hiányzik, az ingák szélső állásban illetve vasékekkel rögzítve vannak, a mázolás hiányos, több helyen rozsdásodik. 9 6 19. A helyreállított közúti híd avatása 1948. szeptember 10-én 9 3 MVL Polgrámesteri Hivatal iratai 1945. 19 732. 9 4 MVL 1946. 272. Kgy. 13 009 ikt. Polgármesteri Hivatal iratai 1946. 6779. 9 5 MVL Polgármesteri iratok 1947. 22 793. 9 6 MVL Polgármesteri Hivatal iratai. 1947. 22 793. 55
