Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)
ACÉLHÍD Önálló vasúti híd 1921. december 31-én este 5 órakor járt le a szerződés, mely szerint a vasúttársaság negyven évre használatba vette a hidat. Ezt a jogügyletet ekkor újabb öt évre meghosszabbították. A társaságnak nyomasztó terhet jelentett a fahíd fenntartása és rekonstrukciója. Az amerikai vörösfenyő szinte beszerezhetetlen volt, az évi karbantartása negyvennégy millió forintba került. A tizenöt évente szükséges rekonstrukció pedig — amire legközelebb 1930-ban lesz szükség — az akkori árak szerint 134 millióba kerülne. Ezért a vasúttársaság 1923-ban egy memorandumot adott ki, amelyben felajánlja a meglévő vasbeton lábakra egy kettős vasúti és közúti közlekedés céljára egymástól elkülönített vashíd építését, amelyen Makó város közönsége számára mindenkor biztosítja az átjárást. 7 1 A kereskedelemügyi miniszter 1923. november 15-én helyszíni szemlét tűzött ki, amin bejelentették a külön vasúti híd építését, amely a város részéről nagy meglepetést váltott ki. Közölték, hogy az új hidat a mostanitól 18 méterrel feljebb tervezik és a hozzá tartozó új töltést, az ártéri hidakat is a vasúttársaság építteti meg. Nikelszki Jenő polgármester újból felvetette az iker híd gondolatát, mire az ACSEV képviselője kijelentette, ha a város biztosítja a külön vasúti híd és a kettős híd építési költsége között mutatkozó többletet, nem ellenzi. 7 2 A képviselőtestület közbiztonsági és közlekedési szempontból egyenesen veszedelmesnek minősítette a kettős híd megoldási tervét; sőt azt is kijelentették, ha teljesen ingyen építené az ACSEV az új ikerhidat, akkor sem kellene. A város mindenesetre feltételeket próbált diktálni az új vasúti híd építése kapcsán. Szabó főmérnök előterjesztette a szakértők, a bizottságok, a tanács és az állandó választmány együttes és azonos javaslatát, amely a külön vasúti híd építéséhez hozzájárul, a hajóvontató utat azonban az új híd alatt mindkét oldalon 5 méter szélességben kívánja fenntartani, a két híd között tervezett összekötő falat vagy kőhányást a vasúttársaság létesítse és tartsa fennt. Csorba János képviselő a tűzveszély miatt kevesli a hidak közötti 18 méter távolságot, a város hídjától 50 méter távolságban szeretné látni az új hidat. 7 3 A hídtervezését Kossalka János (1872-1944) műegyetemi tanár végezte el(ll. kép). Pályamunkájával első díjat ért el. Az alépítményt Fábián Lajos cég készítette, a vas megmunkálását a diósgyőri vasgyár, a szerelést pedig a Magyar 7 1 Makói Friss Újság 1923. november 4. 17 2 Makói Friss Újság 1923. november 16. 7 3 Makói Friss Újság 1923. november 20, 22. 11. Dr. Kossalka János, a vasúti acélhidak tervezője 46
