Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)

3. táblázat A csanádi komp engedélyezett terhelése 1. Rendes vízállásnál (0 fölött 2,3 méterig) és időben egy átkelés alkalmával: 4 szekér egyenként 600 kg teherrel 2400 kg a fenti szekérhez tartozó 8 ló egyenként 399 kg 3192 kg a fenti szekérhez tartozó 4 kocsis egyenként 77 kg 308 kg a 4 szekér súlya egyenként 314 kg 1256 kg a komp személyzete 3 tag 77 kg 231 kg tehát egy átkelés összes súlya 7387 kg vagy 5 üres szekér egyenként 314 kg 1570 kg a fenti szekérhez tartozó 10 ló egyenként 399 kg 3990 kg a fenti szekérhez tartozó 5 kocsis egyenként 77 kg 385 kg 16 utas egyenként 77 kg 1232 kg a komphoz tartozó személyzet 3 tag egyenként 77 kg 231 kg tehát az átkelés összes súlya 7408 kg vagy 92 utas egyenként 77 kg 7084 kg a komp személyzete 3 tag egyenként 77 kg 231 kg tehát az átkelés összes súlya 7315 kg vagy 16 ló egyenként 399 kg 6384 kg 8 kocsis egyenként 77 kg 616 kg a komp személyzete 3 tag egyenként 77 kg 231 kg tehát az átkelés összes súlya 7231 kg Rendes vízállásnál (0 fölött 2,3 méterig), de erős szél alkalmával: 5929-5987 kg Nagy víz (0 fölött 2,3 métertől 4,74 méterig) és rendes időben: 4928-4987 kg Nagy víz (0 fölött 2,3 métertől 4,74 méterig) és erős szél alkalmával: 3696-3798 kg CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1887. 5460. A tápéi komp A makóiak a Maros-híd megépítése előtt Szegedet az Ószegedi úton a tápéi komp igénybevételével közelíthették meg. így a nagy múltú szegedi révet nem vették igénybe. A legrégibb szegedi átkelőhely — a palánki rév — a mai híd közelében volt. Ezt hosszú időn át a török is használta. A török uralom kezdetén forgalma nagyban visszaesett. 1550-ben 487, 1555-ben 2237 akcse bevételt jelentett a török kincstárnak, az alkalmazottak fizetése viszont 5400 akcsera rúgott.

4

3 1724-ben az évi jövedelme 1010 forint volt, ötszöröse a tápéinak. 1732-től Felsővároson is keletkezet egy átkelő, de itt csak kis komp közlekedett.

4

4 A török elnyomatást követően épült hajóhíd közel kétszáz éven át, 1883-ig volt használatban. Ekkor készült el Feketeházy János tervezésében és Eiffel párizsi vállalata kivitelezésében a közúti acélhíd, melynek meder feletti részét 1944 őszén robbantották fel. 1857-ben indult meg az építése a nyolc nyílású szegedi vasúti hídnak, melynek tervezője Cezanne francia mérnök, kivitelezője pedig M. M. Ernest Gouin francia vállalat. 4

5 A híd statikai vizsgálatát vállalta doktori értekezése tárgyául Kossalka János későbbi műegyetemi tanár.

4

6 Szintén 1944. októberében robbantották fel. A tápéi kompnak hosszú időn át Szeged volt a fenntartója. A Tisza szabályozása után a tápéi rét birtoklását Szeged kapta meg és ennek fejében vállalta a tápéi 4

3 Reizner J., Szeged története. III. Szeged 1900. I. 482. 1. 4

4 i. m. 123. 1. 4

5 Gáli /., Régi magyar hidak. Budapest. 1970. 87—89. 1. 4

6 Révész A. I.—Vargha V. (szerk.): Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964. 170. Mihailich Gy., A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. Bp. 1960. 69.1. 38