Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)
A komp méretei: hossza 15,00m, szélessége a középen 6,80 m, végeken 5,60 m, vízből kiálló magassága a középen üresen 48 cm, a végeken üresen 40 cm, a végeken megterhelt állapotban 30 cm, besüppedés a megterhelésnél 10 cm. Horképessége 9,3 tonna. A kompon elfér 100 ember vagy 50 darab kisebb lábasjószág vagy 40 darab közép lábasjószág vagy 30 darab nagy lábasjószág vagy 6 üres kocsi a vonóállatokkal vagy 6 terhelt kocsi a vonóállatokkal A komphajónak megengedhető maximális bemerülését mindkét oldalon fehér vonal jelezze. 3 0 Kisebb forgalom esetén komp helyett dereglyét indítottak, 20-30 személy befogadására ez is elegendő volt. Kezelését Vigh István révész látta el. A tárnoki rév 1920-ig működött. A lúdvári átkelőhely A makói kertészek 1879- tői Bánátba is átmentek hagymát termelni, ugyanis a friss erdőirtású földön kitűnő minőségű hagyma termett. A bánáti földbirtokosokkal a haszonbérleti szerződést maguk a hagymakertészek (Bódi Ferenc, Szőnyi Ferenc, Gera János) kötöttek. A makói hídon vagy a tárnoki kompon csak kerülővel érték el a bérelt földet. Székely Mihály makói révész a lúdvári erdő felett előbb engedély nélkül szállította át az érdekelteket. 3 1 1903-ban 260 hold földet béreltek Ladányban Nagy Lajos és Rónay Ernő birtokából. A folyamfelvigyázó gyakori zaklatása miatt ekkor Bódi Ferenc hatósági hozzájárulást kért a ladikon történő rendszeres átkelésre. A csanádi rév A makói lakosok rendszeresen igénybe vették a közeli réveket, a teljesebb kép érdekében ezekről is szólunk. A Maros legfontosabb átkelőhelye Csanádnál volt. Már a Gellért legenda említést tesz róla. Amikor Gellért püspök [tetemével Csanádhoz értek „a hajót egy egész tömeg sem tudta elindítani, s ahogy evezőiket eldobták kezükből, a hajó oly gyorsan szelte át a vizet, ahogy emberi mesterséggel sohasem mehetett volna át rajta." 3 2 A révet Dózsa hadai is igénybe vették, 1552-től a török kincstár hasznosította. A felszabadító harcoktól megszűnéséig, 1894-ig kamarai tulajdonban állt, közvvetlen felügyeletet a pécskai uradalom gyakorolt felette. A 19. század folyamán sok gondot okozott a révhez vezető út hídjainak karbantartása. A javításhoz szükséges faanyagot a pécskai uradalom erdeiből kellett volna biztosítani, végül is a megye magazinjából fedezték. 3 3 1817-ben bonyodalmat okozott, hogy Rémolt Jakab hajója elszakította a révkötelet. 3 4 A kötelet díjtalanul votlak kötelesek leengedni, ilyenkor néhány hajót és tutajt összevártak. A hajók átbocsátásakor előfordult , hogy borravalót is kaptak 3 0 U. o. 3 1 U.o. 3 2 i. m. 31. 1. 3 3 CsmL Csanádmegyei közgy. jkz. 1814. 231, 338, 1815. 1272. 3 4 CsmL Csanádmegyei közgy. jzk. 1817. 562. 3* 35
