Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei (Egykori tanárának visszaemlékezése). A Makói Múzeum Füzetei 16. (Makó, 1975)

Irodalom

Irodalom József Attila költészetéről az utóbbi években számos cikk és tanulmány látott napvilágot. Részletes felsorolását lásd a Magyar Irodalmi Lexikonban (I. 545—554). és Reguli Ernő: írások József Attiláról c. bibliográfiában. A Szabolcsi Miklós által szerkesztett József Attila Emlékkönyvben (Bpest. 1957). számos ellenőrizhetetlen egyéni megnyilatkozás olvasható. Ezek közé tartozik Saitos Valéria, Saitos Gyula lapszerkesztő féltestvérének írása is. „Naplójegyzetek József Attiláról". A szerkesztő szerint az erősen egyéni hangú megállapítások azonban már nyilván túlzottak, és alapos vizsgálatra szorulnak. Különösen a kettejük között lefolyt intim beszélgetések; József Attila házassági tervei; olyan kijelentése, hogy 8 hónap alatt tanár akar lenni. A szülők ellenzése; sűrű találkozások a szerkesztőségben és fenyegetései, hogy elutasítás esetén a vonat elé fekszik; Juhász Gyula véleménye a korai házasságról stb. stb. Említést tesz Attilának hozzá írt verseiről is. Bizonyára sokszor hallotta és jól megjegyezhette Attilának a Petőfiről és Adyról hangoztatott megnyilatkozásait. „Ha Petőfit magasztaltam, azért Attila mindig mérges volt, ha Adyt magasztaltam, mintha csak átformálták volna, hangja megváltozott, arca átszellemült, Ady fiának nevezte magát." József Attila költészetével számottevő és egyre gyarapodó hazai és külföldi irodalom foglalkozik. Ugyanez azonban költői fejlődésének ifjúkori szakaszáról kevésbé mondható el. Sok meg nem jelent vers kallódott el, vagy van még jelenleg is magánkézben. Kesztner Zoltán hagyatékában is voltak kéziratok, köztük két, kézzel írott füzet; továbbá, a nem közölt önképzőköri versek, amelyeknek holléte fiának, ifj. Kesztner Zoltánnak kivándorlása miatt ismeretlen. Számolhatunk vele, hogy még fognak előkerülni ismeretlen versek. József Attila makói diákéveiről szóló fenti visszaemlékezésemben magam is teszek ilyenről említést. 19