Tóth Ferenc: A makói városi parasztház telke. A Makói Múzeum Füzetei 15. (Makó, 1974)
24 Tóth Ferenc A gémeskutat szintén az utcai kerítés közelében ásták, mellette fűz- vagy nyárfa, törzsből kivájt — újabban beton — vályú. A kúthoz négyszögletes deszkakávát ácsoltak A kas, a gabonakas Makó legrégibb típusú gabonatárló alkalmatossága. Számuk alig néhány tucatnyi. Felfelé szélesedő oldalai sövényből készültek, amit kívül-belül tapasztottak. Nagyjából négyzetes alaprajzú, sarkai lekanyarítottak. Padlója deszka, nyeregtetős héjazatát zsindellyel fedték. A telek felső részén, az udvarra merőlegesen áll. A kasnál a hambár lényegesen nagyobb, magas kőlábon áll, falazata függőleges. Összességében szabályosabb, szakszerűbb, masszívabb épület. Mindig udvar hosszában fekszik, nagyjából a konyhaajtóval szemben. A csöves kukoricát góré ban és kotárká ban tartják. A góré házilagos kivitelezésű, 6 — 8 földbe ásott oszlopon áll, fektetett lécezésű, az ajtaja mindig a végére kerül, tetejét legtöbbször csutkaszárral fedik. Az udvaron keresztben áll. Rögtönzött, ideiglenes épület. „Sok lőtt a kukorica, oszt összeütöttünk egy górét. , , A kotárkát ácsmesterek készítették gyalult gerendából és lécből. A hambárhoz hasonlóan kőlábon nyugszik. A hambár mellé udvarhosszban állítják, vagy a gazdasági udvar végén keresztbe. Ajtaját a hosszoldal közepére helyezik. A füstölő — amelyet legtöbbször vályogból raknak — szintén a ház előtt, a hambár közelében áll. Az ólakat leginkább a kotárka és a hambár alá építik, vagy hátra kerülnek az udvar kert felőli részére. Gyakran kap egy féltetőt az akol is. A kutyaház a hambár körül szokott lenni, sokszor lépcső vagy a hambár alatt alakítják ki. Az árnyékszék és a trágyadomb a telek alsó részébe kerül. A telek belső tagolása kerítésekkel történik. Eredetileg csak a kertet választották le, amit vagy a telek végében, vagy a hambár mögött alakítottak ki. Ahogyan ERDEI Ferenc írja: ,,az udvar tagolatlan egységben gazdasági udvar", 3 0 a jószágok a ház elejéig jártak. A hambár irányában keresztbe húzott léckerítéssel létrejött a fölső- és a gazdasági udvar. Az utóbbit ki is kövezték. A felső udvar gang felőli oldalán van a virágoskert, amelyben muskátli, vasrózsa, margaréta, szalmavirág, krizantém, estike, sarkantyú, viola, tátogó, levendula, rezeda, rezgő virít. A ház körül ültetnek néhány tő szőlőt és fákat (parasztmeggyet, eperfát és akácfát). A szérű — az évi takarmány háznál történő tárolása — a kert harmadát, felét, sőt sokszor kétharmadát is elfoglalta. A bejárathoz legközelebb eső részen rakták össze bajuszával kifelé a csutkatüvet (csutkatűkazal), egy-egy háznál 2 — 3 kocsira valót tároltak. A morzsoltcsutka-kupacot szintén vastag végével kifelé pakolják össze, sárral letapasztják, hogy a moly ne essen bele. Ahol a polyva nem fér be a színbe, kisebb polyvakazlat is raknak. Külön boglyába kerül a lovak és a csikók takarmányozására szolgáló gyöpszéna, és a marhának való értéktelenebb csutakszéna. A kévébe nem kötött herét keskeny kazalba rakják, alá izéket, tetejére búzaszalmát tesznek. A szalmát mindig egy kazalba rakják, de a zab- és a tavaszi árpaszalmát külön pakolják, mert ezeket mint takarmányt is hasznosítják. Az izékkazlat a szérűskert oldalában rátákba teszik. Egy rátába 130 — 150 kéve is elfér. Egyszerre csak egy rátát bontanak meg, és mindig az avassal kezdik. A csutkakúp a telek végére kerül, belőle 5 — 10 kúpot is raknak. A céklát hosszú kazalba pakolják, bőven leszalmázzák és földet hajítanak rá. 4 — 5 méterenként szellőztetőnek izéket állítanak bele. (24, 25. kép). Mondanivalónkat ERDEI Ferenc szavaival sommázhatjuk: ,,A parasztház termelést szolgáló elemei Makón régebbi, gazdaságosabb és fejlettebb építőkultúrát képviselnek, mint a lakórészek." 3 1 ,,Á ház és az egész telek beosztását a termelés és munka szabta meg." 3 2 IRODALOM BÁLINT Sándor 1968 A szegedi nép. Bp. 174. CSÁSZTVAI István 1960 A makói sárkányos kapuk kérdéséhez. Marosvidék. Március 56 — 60. 3 0 ERDEI 1937, 174-75. 3 1 ERDEI 1937, 205. 3 2 ERDEI 1934, 52. Itt mondok^köszönetet PÓSA Lajos főiskolai adjunktusnak a rajzok elkészítéséért és NAGY Sándor levéltárosnak szakmai segítségéért. — E dolgozat a későbbiek során kiegészül a tanyai telek kutatásával és a telken folyó élet vizsgálatával. Ethnographia LXXXV (1974)
