Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)

napraforgót, egy kisded tyúkólat s egy macskát találunk az udvarokon. Kert ülte­téséről, gyümölcsfáról szó sem lehet akkor, midőn a székesfőváros is városszéli kertes házak létesítésével kísérletezik, hogy a nehéz sorban élő ipari munkás némi magatermelte természetbeni segítséghez jusson. Az agrárváros azonban nem adja meg a földmunkásnak a tenyérnyi agrár lehetőséget." 8 1 A hatósági utcaelnevezés mindig tükrözi a kor politikai nézeteit. Ezt tapasztalhatjuk a Vertán-telepi utca­nevek esetében is (Adriai-, Fiumei-, Temesvári-, Késmárki-, Vaskapu u.). 1940-ben épült meg a 14 ikerházból álló Boncos-telep, melyet az építés idején két-lakásos mezőgazdasági munkásházak néven emlegettek. Nevét Bonczos Miklós államtitkárról kapta. (Ma: Táncsics telep). Az 1940-es belvíz következtében összedőlt honvédi házak pótlására jött létre. A lakások egy szoba, konyha, kamrások. A szoba padlózata földes, falazata tégla lábazaton vertfal. A telep a Vásárhelyi országút ele­jén és mellett terül el. 8 2 Sokgyerekes családok részére épültek 1942—46-ban az ONCSA házak. Az egy szoba, konyha, kamrás téglaépületek egyik csoportja a Mező utcában van (16 db), másik pedig a Vásártéren. 8 3 Ez utóbbi a Dózsa-telep (eredetileg Levente-telep 8 4). A felszabadulás előtti várost Erdei Ferenc szerkezetileg három fő csoportra osztja: Makó társadalmának városi magva mindenkor a nemesi város, a központ volt. Egyre növekedvén ez a rész a városi minőséget legjobban megközelítő első osztályú területi csoportja Makónak. Sugarasan kifelé haladva a régi parasztközségek egységes öve adja a másod­osztályú városrészt (Buják, Szentlőrinc, Orosz fertály, Újváros), míg a külváros proletár telepeinek lapályos, vizenyős része a harmadosztályú városterület (Cigánybécs, Honvéd, Kelemenhíd, Cédulaház, Vágóhíd, Régi munkástelep, Vertán-telep, Boncos-telep, Dózsa-telep) 8 5. 8 1 Féja G., Viharsarok. Bp., 1957. 271. 1. 8 2 MVL 1940. 252., 253. kgy. 8 3 A két kis tömbön kívül még szétszórtan épül a városban néhány ONCSA-ház: Révész utca 46/b, Beloiannisz u. 18/b, Váradi u. 43., Bajza u. 9., Vadász u. 13. 8 4 Nevét nem a közeli Levente-lőtérről kapta, hanem Kádár Levente államtitkárról. 8 5 Erdei F., Területi csoportok egy mezőváros társadalmában. (Adalékok Makó társadalom­rajzához) Népünk és Nyelvünk 1935. 245. 1. 76

Next

/
Thumbnails
Contents