Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)

< SZENTMIKLOí •« T Ö M» ő S a v<3 po s | alcn! eqi loaRerüleíl Kalora 1. kép. Középkori települések a mai Makó térségében Hogy hol feküdt a régi Velnök, azt körvonalazhatjuk az oklevelekben igen gyakran szereplő - határrésznévként nagyrészt ma is élő — helynevekkel. Keleti szomszédja: Kisfalud és Szentlőrinc; nyugatra esett: Szentmiklós és Tömpös; északra feküdt: Vásárhely—Makó, Malomszög, Szentlászló és Szentmargita.

4 Ha közelebbről akarjuk meghatározni a település helyét, akkor azt mondhatjuk, Velnök a Maros és a — ma is meglevő — Nagyér között feküdt. Szirbik Miklós leírása szerint: ,,A régi Makó a mostaninál lejjebb esett Nyugot felé. Kezdő>1 képviseli Borovszky Samu is (Csanádvármegye története 1715-ig. Budapest, 1897. II. 349. 1.), megállapítását átveszi Márton György (A Maros síksági szakaszának folyómenti települései Föld és Ember 1927. 157. 1.), Diósszeghy András (Makó város története — Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Szerk.: Barna János Bp., 1929. 9. 1.), Juhász Kálmán (A Csanádi püspökség története. 1243—1307. Csanádvármegyei könyvtár: 24. Makó, 1933. 69. 1.), Kiss Mária Hortenzia: Kiszombor története. Csanádvármegyei könyvtár: 35. Makó, 1940. 21—22. 1.), Győrffy György az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1963. 863.1.), Inczefy Géza (i. m. 147.1.), Kelemen Ferenc (Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei: 5. Makó, 1970. 1. 1.). Borovszky más forrás alapján jut erre az eredményre, félreérti Szirbik Miklós egyik mondatát: (A régi település) „valamely része kiterjedt a most (kiemelés tőlem: T. F.) túl a Maroson eső földre is. Bizonyítják ezt a mind a két part oldalában sokszor szemlélhető kemencze fenekek, és cserépedények darabjai." (Makó városának ... leírása 1835/6. eszt. Csanádvármegyei könyvtár: 6. Makó 1926. 25—26. 1.). Szirbik Miklós a régi állapotokat saját korának földrajzi viszonyaira vetíti. A Maros medre közben ezen a területen változott; a középkori település helyét a 19. század elejére a Maros részben ketté szakította. c) A harmadik álláspontot Bálint Alajos képviseli, ki ugyan kelet-nyugati irányba helyezi el a két települést, de indokolatlanul Alvelnököt a Maros felsőbb, Felvelnököt az alsóbb folyása helyén, (i. m. 13. 1.) 4 Néhány település helyét hozzávetőleges pontossággal is tudjuk. Saliga László régészrestaurátor 1971. évi terepbejárás során megállapította, hogy Szentmargita a város északkeleti csücskében feküdt, átterjedve a vasúti pályatesten túli területre is. Szentlőrinc központja a mai TÜZEP telep területe volt. Szentmiklós és Tömpös — mint határrész — térképeinken jelölt hely. Szentlászló az újvárosi római katolikus templom környékén feküdt (Borovszky i. m. II. 561. 1.). Kisfalud, Malomszög, Vásárhely-Makó feltételezett helyére csak az oklevelek alapján lehet következtetni. 42