Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)

5. kép. A csanádi körzet térképe. Részlet. 1721. (Magyar Hadtörténeti Múzeum) vezető útvonalakat is: a csanádi, a földeáki, az ószegedi és a zombori utat. A települést szőlőskertek övezik,

2

1 azon túl a legelők terülnek el. Ali. József kori első katonai felmérés (Josephinische Aufnahme) makói szelvényét (Collone XX. sectio 30.) Jann és Lacy főhadnagyok készítették 1784-ben. Az akkori település valamennyi utcáját feltünteti. Buják a mai Révész utcától a Nagyérig terjed, a szentlőrinci városrész a mai Gőzmalom utcától a Vöröshadsereg útja elejéig. Tartalmazza az orosz és zsidó fertályt, a piacteret. Ekkorra kiépül a mai Kossuth-, Szántó Kovács- és Baross utca is. A városon kívül esnek a temetők, a Kálvária, a kivégzőhely és a Rozália kápolna. Feltünteti a szőlős- és veteményes kerteket, a belső legelőt, ugar- és szállásföldeket. A keleti és északi részeken vizenyős, mocsaras terület húzódik. A katonai felméréssel egy időben készült országleírásból tudjuk, hogy a vásárhelyi, a komlósi és az orosházi út jó minőségű; a földeáki, az ószegedi, az apátfalvi út csak részben járható. Zomborra a zugolyi réven lehet átkelni.

2

2 2

1 Márton György szerint: „a házsorokat a mezőség felé szőlő és gyümölcserdő vette körül." (A Maros síksági szakaszának folyómenti települései. Föld és Ember 1927. VII. évf. 160. 1.) Valóban kétféle jelölést használ a szerző a térképen: hol szőlőt jelöl, hol „gyümölcserdőt", de ide mindhárom esetben beírja az „i" betűt, melyről megjegyzi weingarten=szőlőskert. Más forrásból is tudjuk, hogy Makón ekkor már jelentős a szőlőkultúra. 1715-ben 54 köblös szántó, 156 1/2 kaszásrét és 510 kapás szőlő szerepel az összeírásban. „Ez időben kezdődött a szőlőművelés Makón s minthogy az új szőlők adómentességet élveztek, a szőlőknek csak egy része, 1715-ben 510, a másik évben csak 381 kapás Íratott össze. Egy kapás átlagos termését 3 cseberre, 1 cseber árát 1 1/2 frtra becsülték." (Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. 1720—21. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam. XII. Bp., 1896. 323. 1.) 2

2 Eperjessy K., Csanád megye az első katonai felvétel (1782—1785) idején. A Makói Múzeum Füzetei: 7. Makó 1971. 23. 1. 4 A Móra F. Múzeum Évk. I. 49