Hegedüs Géza – Péter László: Dobsa Lajos emlékezete. A Makói Múzeum Füzetei 13. (Makó, 1974)

PÉTER LÁSZLÓ: A politikus

PÉTER LÁSZLÓ A POLITIKUS A magyar vidék mezővárosai közül alig akad még egy, amely oly gazdag irodalmi hagyományokkal dicsekedhetne, mint Makó. Ez a város kisebb vagy nagyobb mértékben a magáénak vallhatja a magyar irodalom olyan klasszikusait, mint József Attila, aki innen indult el költői pályájára és a világirodalomba; mint Juhász Gyula, aki makói tanárként nyert a makói radikális és republikánus értelmiség legkitűnőbbleitől olyan indításokat, melyek nemcsak költészetét tették gazdagabbá, hanem a forradalmak alatti bátor szereplésére is előkészítették. Köze volt Makónak Tömörkény Istvánhoz is, aki gyermekkorának néhány élménybefogadó esztendejét élte le a város főterén ma is álló nagyvendéglőben, s aki itteni élményeit nem egy remekbe készült elbeszélésben örökítette meg. Nem hiába hívta magát tréfásan „tiszteletbeli makainak'' Móra Ferenc sem: azok az érzések, melyek e városhoz fűzték, nyomot hagytak az író müveiben is, jelezvén, hogy azok a napok és hetek, melyeket itteni barátainak, főként Diósszilágyi Sámuelnek körében vagy a makói határban, az „ősök vallatása" közben töltött, termékenyek, ihletők voltak számára.

1 Makó e nagyszerű irodalmi hagyományai között is különleges a helye a város szülöttének, a már-már elfeledett Dobsa Lajosnak. Ifjúsága Most 150 esztendeje, 1824. október 6-án született. A Lenin tér 17. sz. ház helyén állott szülőháza, az Eisenbeck-ház; apja, Dobsa Sámuel 1815-ben vette, s vaskereskedést nyitott benne.

2 Azóta már a helyén épült újabb házat, a helyi Gazdasági Egylet épületét is lebontották, s modern épületsor húzódik a régi telek fölött. A család 1836. január 26-án V. Ferdinánd királytól nemességet kapott: az erről s/óló diploma Dobsa Sámuel fiai és leányai számára a rotaresti előnév használatát engedélyezi. A harmadik gyermek, Lajos, tizenöt éves koráig házi nevelésben részesült. A nagyszentmiklósi születésű, hugenotta ősöktől való, francia — pontosabban belga — eredetű édesanyja, Dubois Amália révén nevelője, egyben vívómestere a francia de Berry volt, aki magát Bourbon hercegi ivadéknak tartotta. Az ő közvetítésével ismerkedett meg Dobsa Lajos a haladó francia polgári kultúra és életszemlélet elemeivel. 1 PF.TER László: Makó irodalmi hagyományaiból. Fényszóró [Makó], 1955.4. sz. 1—5.1. DIOSZEGHY András: Rotaresti Dobsa Lajos. Makó, 1927. 3.1. /Csanádvármegyei Könyvtár 11. 3