Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

Az iskolák államosítása

ben, ideszámítva a külterületet is, több igazgatás alatt álló iskola ne legyen. A Csanád megyei iskolákkal egyidőben összevonásra kerültek a makói iskolák is. Lényegében ekkor alakul ki az iskolahálózat, amely az általános iskolákat érintően ma is érvényben van. Csak az iskola körzethatárai módosultak időközben. A következő hálózat alakult ki: I. az Almási u. iskola. Pedagógiai igazgatása alá tartozik a Lelei úti iskola. (Adminisztráció és kifizetőhely marad a külterületi iskola igazgatójánál.) Igazgató: Mendei Mihály (Ma: Vásárhelyi Kálmán Általános Iskola) II. Belvárosi (volt római katolikus polgári) iskola. Igazgató: Kubinyi Zoltán (Farkas Imre Általános Iskola) III. Szegedi u. iskola. Igazgató: Fülöp Miklós (Bartók Béla Ének—Zenei Általános Iskola) IV. Belvárosi (volt református polgári) iskola. Igazgató: Varga Ernő (Kun Béla Általános Iskola) V. Bajza u. Általános Iskola. Hozzátartozik az Aradi u. és a Királyhegyesi u. volt református iskola. Igazgató: Bíborka Rózsa (Bajza József Általános Iskola) VI. Deák Ferenc u. Általános Iskola. Hozzácsatolva a volt görög katolikus iskola. Igazgató: Miski István (Szoboszlai Imre Általános Iskola) VII. Üjvárosi Általános Iskola (a volt római katolikus és református iskolákból) Igazgató: Neiszer Péter. Pedagógiai irányítása alá tartozik a Rákostanyai fiúiskola. (Adminisztráció és kifizetés a külterületi iskolák igazgatójánál.) (Széchenyi István Általános Iskola). VIII. Külterületi iskolák igazgatósága. Igazgató: Kovács Béla. (16 tanyai iskola) A volt ortodox izraelita iskola sorsáról a miniszter még nem döntött. Intézkedés történt az irattárak összevonásáról, az új igazgatók megbízásáról. A fiókiskola tantestülete az anyaiskola ülésén köteles részt venni. Az anyaiskola igazgatója köteles havonta legalább egyszer látogatni a fiókiskolát. Az iskolák államosításával leraktuk az egységes demokratikus közoktatás alappilléreit és biztosítottuk a feltételeket a szocialista iskola felépítéséhez. Az egységes állami vezetés bevezette a tanköteles korú gyermekek ingyenes oktatását. Megszűntek azok a különbségek, amelyek a különböző kiadású tankönyvek és tantervek miatt jelentkeztek az ismeretanyag átadásában és a tanulók világnézeti nevelésében. A központi intézkedések akadálytalanul jutottak le az iskolák igazgatóihoz és tantestületeihez. Természetesen nem változott meg minden egyszerre a törvény kihirdetésével. Még igen hosszú és szívós harcra volt szükség, hogy az egyszerű dolgozó szülők, főleg a paraszti dolgozók megértsék az államosítás fontosságát, a gyermekek demokratikus szellemű képzésének jelentőségét. Az államosítás után lehetővé vált a magyar közoktatás egységes irányításának kialakítása. A kormány rendelettel szüntette meg (1949) az 1935. évi VI. tv. alapján szervezett tankerületeket és népiskolai kerületeket, s a tanügyigazgatás és iskolafelügyelet szempontjából új tankerületi 38