Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

Az oktatási rend megszilárdulása

A régi jogi formák viszonylag hosszabb ideig megmaradtak, de új tartalommal telítődtek meg, és a dolgozók érdekében nyertek alkalmazást . . ,"

4

2 Az iskolafenntartó hatóságok és szervezetek sem változtak meg egyik napról a másikra. Az iskolák többsége az egyház irányítása alatt maradt, az egyházi vezetők pedig arra törekedtek, hogy megőrizzék pozícióikat. Az Ideiglenes Kormány — elsősorban a Magyar Kommunista Párt ösztönzésére — első oktatási intézkedéseként a tankerületi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek újjászervezésére és megerősítésére fordított gondot a VKM útján. Ezt a tendenciát világosan tükrözi a Csanád vármegyei Tanfelügyelőség újjászervezése, megerősítése, vele párhuzamosan a szerepét betöltő makói Közoktatásügyi Bizottság „elhalása". A Közoktatásügyi Bizottság 1945. március 13-i ülése már a funkcióváltozás jegyében zajlott le. Buday Géza elnök ismertette a főigazgató levelét, mely a bizottság további működését engedélyezte és leszűkített intézkedési körét meghatározta. Fontos napirendi téma volt ezen az ülésen a rendkívüli fizetési előleg kérdése, melynek utólagos (1944. szeptembertől) kifizetését kérték az igazgatók.

4

3 A bizottság elnöke hozzájárult, hogy a gimnázium tanárai a tandíjbevétel terhére félhavi fizetést és négyszeres családi pótlékot vegyenek fel. A többi iskola nevelői részére is kérték a kifizetést. Az iskolák tüzelőellátásának megoldására dr. Erdei János javasolja, hogy a nagyobb diákok menjenek fakitermelésre. Dr. Tarnai László annál is inkább helyesli a javaslatot, mert ,,a gimnazisták már végeztek ilyen munkát a Kórház részére". A bizottság határozata értelmében Erdei János megbízást kapott a fakitermelő önkéntes tanulói brigádok megszervezésére. Sági István, a Tanfelügyelői Hivatal mb. vezetője bejelentette, hogy a főigazgató a vármegye négy községében a szlovák nyelvű oktatást ideiglenesen engedélyezte. Miski István felvetette, hogy a tanyai tanítókat sorozatos mellőzés éri, mert a városban kezdő nevelőket helyeznek el, ők pedig 20—25 éve tanyán tanítanak. Egyesek, mint Tarnovszky Ferenc is, kérik a városba való helyezésüket. A kérelmeket a Főigazgatósághoz továbbították. Az ország teljes felszabadításával egyidőben került sor a Csanád vármegyei Tanfelügyelőség jogkörének visszaállítására. Ez dr. Hencz Aurél tanfelügyelő kinevezésével vette kezdetét. Az új tanfelügyelő 1945. április 11-én vette át hivatalát. Erről a Közoktatásügyi Bizottságot is értesítette, amely köszönetet mondott a mb. vezetőnek, Sági Istvánnak, aki mint népművelési titkár tovább dolgozott a hivatalban. A hivatal átvételével egyidőben a vármegyei tanfelügyelő valamenynyi nép-, iparostanonc iskola, mezőgazdasági népiskola, óvoda igazgatóságának, gondnokságának, iskolaszékének, tanfelügyelő bizottságának megküldte állásfoglalását, melyben az új helyzetnek megfelelő munkát 4

2 Dr. Hencz Aurél: A művelődési intézmények és a művelődésigazgatás fejlődése. 1945—1961. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1962. 43. 1. 4

3 A tanítóság egy része 1944. szeptember végén három hónapra előre megkapta a fizetését. 28