Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

Együttműködés a Tankerületi Főigazgatósággal

füzet, a napló. „Az iskolai füzeteket mind elvitték az orosz katonák levélpapírnak." Örömmel jelentette, hogy az eltávozott tanítók közül egyre többen térnek vissza. így: Málnási János (Ambrózfalva), K. Kiss Imre (Makó, Paphát), Babiczky Árpád, Majoros István (Kiszombor), Barna Lajos Bálint (Királyhegyes), Tichy Ferenc (Nagykamarás), Halmágyi Iván, Halmágyi Ivánné (Makó, Mezőhegyesi út, ill. Rákos) Katona Péter Pál (Battonya), Szalay Emma (Deszk). A hazatért állami népiskolai tanítókat azonnal munkába állították. A más tankerületbe tartozó (ottrekedt) tanítókkal együtt. Több helyen egyházi személyek is tanítottak (Maricz János plébános Királyhegyesen; Csepregi József h. plébános Eleken). A vármegyében (főleg a keleti részen) a tanítóság igen nehéz helyzetbe került, mert hónapok óta nem kapott fizetést. Az alispán határozattal utasította a vármegye községi elöljáróságait, hogy Pénzügy igazgatóság rendelete alapján visszatartott 50%-os adóösszegből a kultusztárca terhére az állami és a kisegítő tanítók illetményeit fizessék ki. A német nyelv tanítása ügyében a Közoktatásügyi Bizottság a főispáni hivatal útján a kormányhoz tett előterjesztést, mert ebben a kérdésben országos intézkedés szükséges. A Vörös Hadsereg katonai parancsnoksága rövid idő után visszavonta korábbi rendelkezését. Ebben az időben, amikor a szovjet csapatok már a főváros felszabadításáért harcoltak, a megyei közigazgatás rendje mind szilárdabb lett. A Tankerületi Főigazgatóság is egyre több rendelkezést bocsátott ki, melyek végrehajtására utasította az iskolák igazgatóságait, a végrehajtás segítésére felkérte az iskolafenntartó szerveket. Többek között felszólította az iskolák igazgatóságait, hogy a nacionalizmus helyett a „demokratikus felfogást kell bevinni az iskoláikba. A tanmenetet vegyék revízió alá, tartsanak ebben az ügyben módszeres értekezletet." Előírta, hogy legfeljebb 20 C fokra lehet felfűteni a termeket. Takarékoskodjanak a tüzelővel. Tájékoztatót adott ki arról, hogy a Tanárok és Tanítók Szabad Szakszervezete Szegeden előadássorozatot indít: (1944. XII. 4.). Az egyes előadások címe: „Iskola és demokrácia", „A múlt hibái és a jövő feladatai a tanítás terén". A főigazgató javaslatokat kér a nevelőktől, az igazgatóktól a magyar iskolaügy demokratikus átszervezésére. A tanulóifjúság is adhat be javaslatokat saját helyzetük demokratikus reformjára vonatkozólag (1945. I. 7.). Elrendeli, hogy minden iskolában megemlékezést kell tartani az Ideiglenes Országgyűlés és Nemzeti Kormány megalakulásáról (I. 10.). Intézkedik a félévi értesítő kiadásáról (január 31.). Elbírálható minden tanuló, aki 1944. december l-ig jelentkezett, s azóta az intézet tanulója. (I. 10.). Felhívja a figyelmet, hogy a szegedi Nemzeti Bizottság a nyomor, a háborús károk enyhítésére Nemzeti Segélyt szervez; a tanerők támogassák az akciót (I. 12.). Szabályozta a főigazgató a hivatali ügyvitelt (I. 26.). A hivatalos út betartása kötelező. Az iskolai jegyzőkönyveket két példányban kell felterjeszteni; a haladási és mulasztási naplók vezetése kötelező. A tanulókról megállapítja, hogy fegyelmi helyzetük romlott. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 17 1945. ME számú rendeletére hivatkozással a főigazgatóság elrendelte, hogy a szegedi iskolaigazgatók és nevelők a főigazgatói hivatalban I. 31-én eskütételre jelentkezzenek. A Tanfelügyelőség és a Közoktatásügyi Bizottság a Főigazgatósággal egyidőben — saját hatáskörében — több olyan ügyben hozott döntést, melynek elintézése a Főigazgatóság bekapcsolásával hosszabb időt vett 23