Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
Együttműködés a Tankerületi Főigazgatósággal
Ezen az ülésen a bizottság más fontos oktatásügyi kérdésekben is határozott. így: elfogadta Miski István igazgató jelentését a makói külterületi iskolák helyzetéről (XI. 20.). Határozott a még romos iskolaépületek rendbehozásáról, tanerők beállításáról és fizetésük folyósításáról. A bizottság elfogadta Sági István beszámolóját a tanfelügyelői hivatal kéthetes működéséről és rendelkezett a vármegye területén levő népiskolák egyes személyi kérdéseiben. Űjból napirendre került a makói mezőgazdasági népiskola helyzete. Az iskola földterületéből 11 kat. holdat — a jogigény fenntartásával — átad a városnak (9 kat. hold feleshasználata mellett), 1,5 kat. hold kert megmarad gyakorlóterületnek. (Nem volt elég tanuló, az eszközök és felszerelések is hiányoztak.) Dr. Erdei János polgári iskolai igazgató beszámolt a közép- és középfokú iskolák vidékről bejáró tanulóinak gondjairól. 400 tanuló részére 6 tanfolyam működik vidéken, itt mérsékelt tandíj fizetése mellett készítik fel a tanulókat magán-, illetve felvételi vizsgára. Ezen az ülésen foglalkozott a bizottsájg Szendi Györgyné és társai beadványával, melyben kérik az esti felnőtt tagozat beindítását a kereskedelmi középiskolában. 3 0 A bizottság az ideiglenes engedélyt megadta, az iskola igazgatóját felhívta a további intézkedések megtételére. A Közoktatásügyi Bizottság ezután szervezési és személyi ügyekben döntött. A Tankerületi Főigazgatósággal való kapcsolat létrejöttével a Közoktatásügyi Bizottság hatásköre és hatósági jogköre folyamatosan csökkent, majd — bizonyos helyi intézkedési és szervezési feladatok ellátására szűkült le. Ezen az ülésen már megjelent az újjászervezett Tanfelügyelőség mb. vezetője, mint a Közoktatásügyi Bizottság tagja. Űj tagként vett részt az ülésen Berecz Sándor mezőgazdasági népiskolai igazgató, akinek tanintézetével igen sok gondja volt a városnak ebben az időben. 1944 decemberében a mai Csongrád megye egész területén folyt a tanítás. 3 1 Igaz, hogy a tüzelőhiány miatt a „téli szünet" hosszabb lett az átlagosnál, de a háború „réme" nem fenyegetett többé. Az ország katonai felszabadításával párhuzamosan jöttek létre és erősödtek meg a demokratikus államhatalmi és államigazgatási szervek, így a művelődésügy új területi és központi szervezetei is. Az Ideiglenes Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának rendeletei azon3 0 A felnőttek kereskedelmi iskolája I. osztályának megnyitását november 21-i beadványukban 20 nő és 26 férfi dolgozó kérte. Többségük vasúti alkalmazott, városi kisegítő volt. A tanárok óradíját és az üzemelés költségeit vállalták. Az oktatás december 11-én 25 fővel beindult — jelentette december 21-én Lélek Péter igazgató. (MVL KB iratai 27/1944. sz.). Ez volt a felszabadult országrész első „dolgozók iskolája." 3 1 A tanítás megkezdésének időpontja néhány helységben: Hódmezővásárhely november 6. Szentes Csongrád Elek november 6. december 1. december 4. (Polgári Leányiskola) 20
