Tóth Ferenc: Gilitze István és az 1821-es árvíz. A Makói Múzeum Füzetei 9. (Makó, 1972)

A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1971/1 GILITZE ISTVÁN NÉPKÖLTŐ ÉS AZ 1821-ES MAKÓI ÁRVÍZ TÓTH FERENC (Makó, József Attila Múzeum) Makó a folyamszabályozás előtt közvetlenül a Maros partján terült el. A város kialakulásában és további fejlődésében a Marosnak mindvégig döntő szerepe volt. A folyó gazdasági virágzást, jólétet; áradások alkalmából pusztulást, nyomort hozott a helységre. A megrázó katasztrófákról hü képet festettek az itt élő népköltők. Szirbik Miklós, a város első krónikása 1836-ban írt könyvében így emlékezik meg a parasztköltőkről: ,,Nagyon módiban van itt a' poétáskodás is, melly szerént sokan találkoznak a' kevésbé tanult emberek között is ollyanok, a' kik minden nevezetes, víg, vagy szomorú, vagy nevetséges történetet, a' magok módjok szerént, versekbe szeretnek foglalni."

1 Ilyen költők voltak Gilitze István és Hős József. Gilitze neve teljesen összeforrt a gyászos emlékezetű 182l-es árvízzel, melynek során a Maros július 2-án előbb Apátfalvát és Csanádot önti el, majd a város alatt a csipkési és a szugolyi erdőnél tör utat magának. Ugyanezen a napon Kákásnál is keresztülszakítja a töltést. A Mikócsai és a Margitai ér gyorsan megtelik vízzel, az ár elmossa a dáli és a margitai hidat és elönti a Belsőnyomást meg a jángori rétet. A város belterületére ugyan még nem igen hatol be a víz, de Szirbik Miklós szavai szerint: ,,Nem lehet borzadás nélkül viszszaemlékezni az egész éjjel hallott jajgatásra, sikoltásra."

2 A gátszakadások ellenére tovább árad a Maros és július 3-án virradóra ellenállhatatlan erővel szakítja át a szentlőrinci töltés-szakaszt. Előbb a szőlőket önti el, majd a ,,város derekán" ront be a helységbe. 8—9 órára elborítja az egész várost. Gilitzéék családi neve eredetileg Gerlicze volt. A költő nagyapja Gerlicze István, apjának névhasználatában viszont már megtalálható az átmeneti kettőség; a makói római katolikus egyház anyakönyvében egyszer Gerlicze, máskor Gilicze (Gilitze) változatban szerepel. E családnév az 1717-es összeírásban nem fordul elő. A 18. század közepére már több Gerlicze család él Makón, közöttük Gerlicze János, ki a bírói tisztet is betölti. Nemcsak az idegenből idekerült család ver gyökeret Makón, a jövevény családnév is átformálódik a helyi nyelvjárás törvényei szerint. A betelepülő id. Gerlicze István lehetett. A költő apja Gerlicze Mátyás jómódú sessios

3 gazda volt, két jobbágyteleknyi földön gazdálkodott, a városban háza és mintegy 200 út szőlő tulajdonosa.

4 1766. július 23-án feleségül veszi Kalmár Annát. Házasságukból négy fiú (Mihály, József, István, Lőrinc) és egy leány (Borbála) születik. Fiait a vagyonból tökéletesen kielégíti: a két idősebbet nősülés alkalmából, a két fiatalabbat végrendeletileg. 1 Szirbik M., Makó várossának közönséges és az abban levő reformata ekklé'siának különös leírása. Sajtó alá rendezte: Eperjesy Kálmán. Csanádvármegyei Könyvtár 6. Makó 1926. Makói Friss Újság Nyomda. 40 I. 2 Szirbik i. m. 33 I. 1 I sessio 56 iugerum; 1 iugerum= 1100 • öl Szirbik i. m. 29 I. 4 Az út annyi mint sor, hossza változó. 149