Tóth Ferenc: A makói talicskaper. A Makói Múzeum Füzetei 8. (Makó, 1971)
ne kelljen szürkülettől napkeltéig kivilágítani minden jármüvet, vagy névtáblával ellátni a kerékpárt stb.), ilyen beadványra a válasz csak elutasító lehet, de közvetlenül mégsem ez történt, a miniszter helyszíni szemlét rendel el a talicska közlekedés szabályozása tárgyában, melyen megjelent dr. Tomcsányi Kálmán miniszteri tanácsos, Tarnay Ivor alispán, Gorcsa Péter főjegyző és a szegedi kerületi kapitányság helyettes vezetője. A helyszíni tárgyalás során előterjesztésben kérik a belügyminisztert, hogy „... azokban az utcákban, ahol kövezett kocsiút nincsen s emiatt a talicska közlekedés a kocsiúton mindenkor le nem bonyolítható, a helyi hatóságokkal egyetértve a gyalogjárók mellett ún. talicskautakat jelölhessenek ki . .. Azon utcákban pedig, ahol kövezett kocsiutak vannak, a gyalogközlekedés zavartalan biztosítása érdekében a kövezett kocsiutakon bonyolíttassék le." 2 6 E felterjesztés alapján születik meg a belügyminiszternek a talicskaközlekedés szabályozása tárgyában 122 794—1930. VIII. sz. utasítása, mely szerint „... a gyalogjárdán a talicska közlekedés tilos és kihágást képez. E rendelet ellen vétőket pénzbírsággal kell büntetni. Miután azonban a város területén talicskaközlekedés részére a közlekedési kódexban folyó évi január hó 1-től megjelölt kocsiút nem mindenütt van kikövezve s így a talicska-közlekedés a kocsiúton nem bonyolítható le mindenkor ... a talicskaközlekedés biztosítására a gyalogjárdák mellett levő ún. talicskautat jelöltünk ki. Ezek az utak a forgalmasabb helyeken a városi hatóság által táblákkal lesznek megjelölve. Figyelmeztetem a város közönségét, hogy azokban az utcákban, ahol a kocsiúttest ki van kövezve, a talicskaközlekedés sem a gyalogjárdán, sem a gyalogjárda mellett húzódó ún. nyári gyalogúton nem bonyolítható le, hanem csupán a kocsiúton. Ezek az utcák a következők: Apaffy-, Aradi-, Ardics-, Árpád-, Batthyány-, Csokonai u., Dessewffy tér, D'Orsay-, Deák Ferencz-, Eötvös-, Báró Erdélyi-, Hédervári-. Hunyadi-, Justh Gyula-, Kálvária-, Kálvin-, Királyhegyesi-, Kossuth-, Liget u. a Lonovics sugárútig, Lonovics László-, Lonovics sugárut-, Munkácsy-, Szegedi-, Széchenyi tér, Sirkert u. a református temetőig, Szent István tér, Szent János tér, Teleki-, Tulipán u. a görögkatolikus temetőtől, Úri-, Vásárhelyi-, Vörösmarty-, Zrinyi u. egy része, Gőzmalom u. A város többi utcáján, azonban ahol a kocsiúttest kikövezve nincsen, a talicskások a gyalogjárda mellett párhuzamosan haladó talicskautakon közlekedhessenek." 2 7 A város közönsége nem nyugszik bele ebbe az új rendelkezésbe, és a városi képviselőtestület 1930. évi május 12-i rendes havi közgyűlésén Diós Sándor képviselő indítványára közel másfél órás vita indul meg. A felszólalók részletesen kifejtik, hogy a talicska kis terjedelme és az utcák kis forgalma miatt a gyalogos közlekedést nem akadályozza, viszont a kocsiúton beláthatatlan veszedelmek előidézője lehet. Gorcsa főjegyző rámutat arra is „... hogy az aszfaltjárók megvalósítása terén annak idején az egész országban Makó járt az első helyen s ez a nagy igyekezet a jobb járdák érdekében egyedül azzal magyarázható, hogy a talicskás ember igyekezett mindent megtenni a tekintetben, hogy jobb gyalogjárón könnyebben tolja a talicskára rakott terhet. Ne vegyük el az aszfaltot attól, akinek köszönhetjük az aszfaltjárdát." 2 8 A határozat értelmében újabb akciót kell indítani a talicska régi jogainak visszaszerzése érdekében, és a polgármester megint kéri felterjesztésében a 2 8 MVL 4865/1930, 506/1940. 7 Marosvidék 1930. április 10. 8. évf. 82. sz. 2 8 Marosvidék 1930. május 13. 8. évf. 107. sz. 13 A Móra F. Múzeum Évk. I. 19 3
