Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei 6. (Makó, 1971)
Előzmények
elemei találtak alkalmazást. Fekvő hasáb formájú rozettás kváderek, ilyen alakú vályulatok, félkörrel zárt, fűzérrel díszített mélyítések, ritmikusan váltakoznak az épület homlokzatán. Nem kétséges, hogy a tervező ismerte a pesti Dunasor akkoriban új, hatásos copf-klasszicista palotáit, melyeknek architekturális és díszítő sajátosságait tervében bőven és tetszetősen alkalmazta. Giba szóban forgó tervén meglátszik, hogy gondot okozott neki a régi épület adottságainak mikénti felhasználása. Giba második tervének elkészítésével egyidőben megérkezett Grippe szegedi építőmester megyeház terve is. Mint ahogyan a többi eddigi dokumentum, ez is rejtőzik vagy megsemmisült. Maradt azonban róla egy 1916-ból származó megrongált fénykép, melyről némi fogalmat alkothatunk s tervezett objektumról. Sajnos, ez a kép is csak az udvar felőli homlokzatot és egy sarokszelvényt ábrázol. „Ansicht von dem Hofteile" 9 (Az udvari rész látképe) felírással. Amíg Giba eddig alternatíváiban sohasem szakadt el egészen a barokk talajtól, addig Grippe teljesen korának copf-klasszicista álláspontjára helyezkedett. A Vertics-féle régi épület 45 m-es alapjait — mint Giba előbbi tervében — ő is megtartotta, és azokra húzott emeletet. Alkotása könnyed, tetszetős és korához képest a legmodernebb. Az épületnek két udvari szárnya van, szélesebb tükörbe helyezett egy-egy keskenyebb ablakkal, ezeket szemöldökpárkány, majd efölött félkör zárja. Az udvari front közepén 12,5 m hosszúságban, emeleti magasságba nyúló, négy karcsú, fejes oszlopon nyugvó, elől és oldalain nyitott kocsi-feljáró van, melyet széles homlok-párkány és afelett timpanon koronáz. A nyitott földszinti és emeleti folyosók karcsú oszlopai is jó hatásúak. Az épületterv monumentális hatást vált ki a szemlélőből, és csak az sajnálható, hogy az utcai homlokzat tagoltságáról és díszítőelemeiről nem nyújt közelebbi tájékoztatást. A megyei Bizottmány, majd később a közgyűlés tüzetes bírálat alá vette a bemutatott Giba- és Grippe-féle terveket, és hosszas tanácskozás után egyiket sem találta kivitelezésre alkalmasnak. 1 0 Érdekes, hogy az illetékesek véleménye elsősorban kicsinek találta a tervszerinti épületeket. Erre a véleményre főleg az adott alkalmat, hogy az új épület költségeire közadókból és adományokból olyan nagy összeg állt rendelkezésre, hogy aggodalom nélkül lehetett a vele szemben támasztható igényeket fokozni. így is történt. A közgyűlés úgy határozott, hogy növelni kell az épület terjedelmét. Legyen benne kényelmes főispáni, alispáni és két főtisztviselői lakás, de a megye hivatalainak térigényét is elégítse ki. Ezért megbízták újra Giba mérnököt, hogy a felül érintett szempontok figyelembevételével készítsen új tervet. A mérnök azonnal munkához látott és a tervvel 1834. májusára el is készült. Ezt az illetékesek újra vizsgálat alá vették, és végül is megnyerte tetszésüket. A tervet jóváhagyás végett a pesti Fő Építési Bizottmányhoz (Ober Baukommission, helytartótanácsi szerv) terjesztették, amely azt jóvá is hagyta. így a nagyobbszabású, ma is álló harmadik megyeház (városi tanácsház) építésének útjából minden akadály elhárult. A megye közgyűlése megválasztotta a „Tekintetes Csanád Vármegye Széki Palotájának Építésére Ügyellő Bizottmányt", melynek elnöke Nyéky Antal vármegyei főjegyző, előadója pedig Giba Antal, a megye „rendszerinti" földmérője (mérnöke), a felépítendő székház tervezője lett. 1 1 Két esztendőre volt szükség, hogy az épület 1836. őszére, berendezés nélkül elkészüljön. 9 Kovács Gyula i. m. 16—17. p. 1 0 Csanád vmegye közgyűlési jzőkve, 1833. 1 1 Csanád vmegye közgyűlési jzőkve, 1834. 8
