Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

MAKŐ IGAZGATÁSÁNAK TÖRTÉNETI FORMÁI Előzmények Makó helység Vlnu

k (Velnök) néven első izben 1247-ben - IV. Béla uralkodása idején - jelentkezik irásos emlékeink között. (Dl. 322 5. pont. Honnan tudjuk, hogy az idegen hangzású név mögött Makó rejtőzik? III. Andrá

s 1299-ben kelt oklevelének (Monumenta Strigöniensis II. K. 469. 1.) egy mondata igy hangzik: "Feluelnuk que moderno vocabulo Makofolua vocaretur. " A falut 1270 körül a Csanád nemzetségbeli Izsák fia. Makó bá

n örökölte. Azt a nép róla Makófalujána

k nevezte. A türk eredetű Makó utónév (dicsőségest jelent) idővel családnévvé módosult, és nevet adott a makófalvi Makó familiának is. Velnök - Vőnek - Makófalva nem az idézett első előfordulásakor - 1247-ben - keletkezett, hanem már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Erről a Vlnuk elnevezés tanúskodik. A névszó ui. ószláv (bolgár) nyelven révész

t jelent. A TiszaMaros öntésterületére már az avarokkal egy időben - i.sz. 600-tól kezdve - a Balkánról ószlávok (bolgárok) szivárogtak, akik az avarok pusztulása után (i.sz. 800) is itt maradtak,igy biztosan következtethetünk arra, hogy lakóhelyünk területén Vlnuk nevü marosi révhely volt

. A honfoglalók ezt az elnevezést átvették, és kiejtését a magyar nyelv hangzástörvényei szerint Velnökre, majd Vönekre módositották. Igy a mai Makó 1