Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

tanács lett ismét az igazgatási forma

, melynek élére főbírói cimmel Urbanecz Imre (1861-66) került

, ismét a csász. kir. szolgabíró ellenőrzése mellett. 1861-ben kezdődött az évtizedig húzódó tagosítás munkája Makón, amely a volt közös legelők felosztásával végleges formába öntötte a város birtokmegosztását. Urbanecz főbirósága idején zudult az országra a szömyü csapást jelentő 1863. évi un. "szük esztendő"

. A 7 hónapig tartó folyamatos aszály kiölte a növényzetet és az állatállományban is óriási pusztítást okozott. A drágaság és az élelemhiány következtében a lakosság nélkülözött. Urbanecz és a vezetése alatt álló tanács sokat tett ennek enyhítésére. 0 vásárolta meg a város számára az 500 kh. kitevő kaszaperi birtokot is. Barta Györg

y kinevezett főbiró idejében (1866-67) történt a kiegyezé

s. A város felerészben virilis, uj képviselőtestületet választott, de nagyközség maradt. Gyüge Sándo

r választott főbiró (1867-69) idejében elhatározták, hogy 1870. január elsejével immár harmadízben rendezett tanácsú várossá alakul Makó

. N V. A KIEGYEZÉSTŐL A FÖLSZABADULÁSIG 1870 - 1944 Az un. alkotmányos éra első polgármestere 1870-75. között Juhász István ügyvéd volt

, akinek sok gondot okozott a városi berendezkedés. Ujabb jogalap hijján a 48-as törvény szerint szervezte meg a rendőrkapitányságot, az árvaszéket, a számvevőséget és a képviselőtestület szakbizottságait (építési, gazdasági és kulturális). 1870-ben jelent meg az első helyi lap Maros cimmel. 1875-ben megkezdte tevékenységét Makón a református álgirn-iázi im, amely 1880-ig állt fen

n. A város igazgatásában csakhamar nagy zökkenők, sőt anyagi zavarok is mutatkoztak, minek következtében Juhász polgármester 1875-ben lemondott. Utóda ismét csak pár hónapra, immár harmadszorra Faragó Ferenc lett. Az 1876-86. közé eső évtizedben Posonyi Ferenc polgármester alkotó tevékenysége érvényesült Makó zilált viszonyainak 23