Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

borgatások ellen. A fejedelem - mint illetékes - 1608-ban ki.adott oltalom levelében; Privilegium Oppidi Mak

ó - tiltotta a város zaklatását és ezek ellen oltalmat igért. Különben ez az első uralkodói okmány, amely a helységet "oppidum" (mezőváros) rangon emliti

. Makó ebben az időben a török mellett az erdélyi fejedelemnek adózott. Bethlen Gábo

r uralkodása alatt a makaiak az erdélyi fejedelem jobbágyai voltak. Ez az állapot az erős kezű I. Rácóczi Györg

y idejében sem változott. Persze történtek egyéni adóztatási akciók is. 1581-ben makófalvi Makó László halálával, örökösei a Szokolaiak lette

k. Ezek fenyegetések utján szigorúan be is hajtották a makaiakon a 9-ed váltságot. Az egymásután következő csanádi püspökök is régi jogon igényt tartottak Makóra és környékére. így 1608-ban Herovich Mátyá

s, 1646-ban Zongor Zsigmond

. 1653-56 között Pálffy Tamá

s püspök sarcolta Makót. A város dolgai az előadottakból láthatóan sok kellemetlenség közepette folytak 1660-ig, hogy aztán még sanyarúbb évek következzenek. A változás azzal kezdődött, hogy II. Rákóczi Györg

y erdélyi fejedelem nagyravágyásai felkeltette a szultán féltékenységét és ezért az haddal támadt rá. A csatában Rákóczi trónját és életét vesztette, és így a magyar király befolyása megnőtt Makót és általában a török hódoltság területét illetőleg

. Ennek lett következménye, hogy Balassa Imr

e 1662-ben adomány levelet kapott Makó birtokára. A ragadozó természetű főúr martalócai vagy 20 évig a legszörnyűbb zaklatásokkal nyugtalanitották a makaiakat, akik mostmár arra törekedtek, hogy a Kamara szárnyai alatt találjanak menedéket. Birái többször föltörekedtek Pozsonyba, és végül is 1682-ben szerződtek a Kamarával, évi 100 tallér ellenében. így a város minden jobbágyi szolgálat alól mentesül

t. Makó az előbb vázolt 40 év folyamán nagyon megsínylette a reá zuduló csapásokat, jólétben és lakóiban is erősen megfogyatkozott. Egy korabeli kamarai irat emliti, hogy 1682-ben mindössze 5-600 lelket számláltak. A lakosok mostmár azt hitték, hogy sok zaklatást után nyugodtabban élhetnek. Bizony súlyosan tévedtek. Az 1683-ban megindult fölszabaditó háború sikere 1686-ban Budát és Szegedet is felmentette a török járom alól. Egy délről