Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

Évtizedek óta él a köztudatban az a téves felfogás, hogy Szirbik Miklós református lelkész vette rá eleinket a hagymatermesztésre. Ezt a tételt elsőnek Petrovics György fogalmazza meg egyébként kitűnő könyvében.

9 Szirbik Miklós nagyságát és hervadhatatlan érdemeit egyáltalán nem kisebbíti, ha olyan dolgokat nem tulajdonítunk neki, amit nem tett meg. Szirbik 1817-ben kerül Makóra, de csak Szikszai Benjamin halála után, 1828-tól választják meg első prédikátornak, amely tisztséget 1853-ban bekövetkezett haláláig visel. Hagymatermesztésre buzdító tevékenységet csak Szikszai Benjámin halála után kb. abban az időben fejthetett volna ki, amikor ismert könyvét írta, tehát az 1830-as években. Ekkoriban pedig messze földön híres már a makói hagyma. Maga Szirbik állapítja meg, hogy „. . . az Alföldet és Bánátot elönti Makó gyökerével, hagymájával és paprikájával."

1

0 A hagymatermelőknek első névszerinti conscriptiója 1818-ból származik, tehát egy évvel azután, hogy Szirbik Makóra kerül. A névjegyzék kísérő szövege 3 évvel korábbi könyörgő levélre hivatkozik, akkor pedig még Szirbik Makón sem volt. Az összeírás szerint 1818-ban 188 személy foglalkozik Makón hagymatermesztéssel :

u kákási szőlőkben vöröshagymát termel 25 személy ó-szentlőrinczi szőlőkben vöröshagymát termel 39 személy új-szentlőrinczi szőlőkben fokhagymát termel 112 személy verébhegyi szőlőkben vöröshagymát termel 12 személy Szirbik Miklós munkásságával és a hagymatermelés kezdeteivel behatóan Eperjessy Kálmán foglalkozik, és ő sehol nem tesz említést Szirbik ilyen irányú tevékenységéről. Városunk egyik elfelejtett és kevésbé méltatott történetírója, Vajda István pedig egy önálló cikkben fejti ki, hogy már régen híres volt a makói hagyma, amikor Szirbik Miklós prédikátor Makóra került.

1

2 Hasonló eredményre jut Márton György

1

3 és Bohdaneczky Edvin

1

4 is. Szirbik Miklós nem meghonosítója, csak lelkes szemlélője és rajongója volt a belterjes gazdálkodásnak, nem a messzi Hollandiában szívta magába a kertgazdálkodás iránti lelkesedését, hanem már gyermekkorában azonosult vele, hiszen Makó szülöttje volt, és apja maga is gazdálkodó ember. Hollandiában soha nem is járt, a porosz Göttinga — ahol Szirbik Miklós egy szűk tanévet töltött — Hollandiától több száz kilométerre esik. Vitathatatlanul helves Márton György azon megállapítása, hogy hagymatermelésünk teljes mértékben a makói nép produktuma.

1

5 De hogy is vetődhetett fel egyáltalán Szirbik Miklós neve? Petrovics 9 Petrovics György: A makói hagyma. Eckhardt Vilmos előszavával, Makó 1922. 11. 1. 1

0 Szirbik Miklós i. m. 35. 1. 1

1 Csongrád Megyei I. sz. Levéltár. Csanádi Püspökség Gazdasági Iratai 1818. július 11. Vajda István, A hagymatermesztést nem Szirbik Miklós honosította meg Makón. Makói Friss Újság 1925. október 11. " Márton György, A makói hagyma termesztése. Csanádvármegyei Könyvtár 13. sz Szeged, 1927. 25. 1. 1

4 Bohdaneczky Edvin, Csanádvármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Csanádvármegyei Könyvtár 36. sz. Makó, 1940. 60. 1. 1

5 Márton György, i. m. 25. 1.