Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

Az 1888-as összeírás szerint a helybeli hagymakereskedők megoszlása: Kereskedő 18 Árus 1 Termelő és kereskedő 16 Cserés 3 összesen: 38 Az 1853-as viszonyokhoz képest tehát óriási változás történt a hagymakereskedelemben. Megszűnt a feudális jellegű adás-vevés korszaka, és egyre ritkábban tűnik elő az ekhós szekér. A kapitalizmus szelleme könyörtelenül átformálja a békés, pátriárchális viszonyokat. A régi cserések közül csak kevesen merik vállalni a nagyobb kockázatot, nincs megfelelő alaptőkéjük és világkereskedelmi összeköttetésük. Helyüket lassan átadják a nagyobb kereskedelmi koncepciójú zsidóságnak. Vallási hovatartozás szerint a makói hagymakereskedők megoszlása:

8

3 1888-ban 1904-ben Keresztény .30 5 Zsidó 8 27 Exportkereskedelem A nyugati cégek közül Van Hock holland nagykereskedő figyel fel elsőnek a makói hagymára, mint kiváló kereskedelmi cikkre. Korabeli adat szerint hagymánk „tavaly óta (1887) számot kezd tenni a világkereskedelemben is, midőn egy holland czéget sikerült a hagyma szállítására megnyerniők. Ez a czég a múlt évben 100 000 q vöröshagymát és 10 000 q fokhagymát vitt ki, a mi q-ját csak 6—7 forintjával számítva, megközelíti nyers értékben a 3/

4 milliót, idővel reméljük túlhaladja az egészet is."

8

4 1888. februárjában megjelennek a német kereskedők is. „A napokban egyszerre több hagymakereskedő érkezett Hamburgból, kik mielőtt vásárlásokba bocsátkoztak volna, bölcs óvatosság okáért, kedden este a Korona vendéglő egyik vendégszobájába tanácskozásra gyűltek össze, hogy közös megállapodás szerint járhassanak el."

8

5 A helyi lap beszámol egy szédelgő helybeli hagymakereskedőről is, aki „prágai, bécsi és egyéb külföldi kereskedőktől egyre másra szedi fel az előlegeket, azok aztán ugyancsak elhűlnek, mikor látják, hogy az ő kereskedőjüknek csak teste, lelke van, de hagymája nincs."

Hf

i Igaza van azon névtelen cikkírónak, aki azt hangsúlyozza, hogy „hagymánknak nem kell apostolt világnak küldeni, piaczunkat a világban eléggé ismerik, ha szükséglet van, mozog a kereskedő és még az óperenczián túlról is eljön, ha szükséglet nincs, adjuk mint lehet és muszáj, minden túlerőlködés hiába!"

8

7 Petrovics is arról számol be, hogy 8

3 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. 2827, ill. MVL Kapitányi Hivatal Iratai 1904. 2821. 8

4 Gazdasági Lapok 1888. 40. évf. 175. 1. Maros 1888. április 19. 8

5 Maros 1888. február 23. 8

6 Maros 1888. február 5. 8

7 Maros 1889. március 3. 78