Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

6. Munkába induló hagymások pár centiméterrel lerágják, úgy, hogy nyomukban a hagyma rohamosan kihervad és kivész. Számuk állítólag oly nagy, hogy egy-egy hagymafej a benne lakmározó nyüzsgésétől fölrepedne." Halász Árpád, a város kiváló biológusa azonnal a polgármesterhez fordul, és az a piacokon dobszóval kihirdetteti, hogy a bogarakat kézzel szedjék össze és semmisítsék meg.

4

6 1894-ben az agrótis hernyók lepik el a hagyma- és zöldségvetést, amit a nép hagymahernyónak nevez. Az Állami Rovartani Állomás tanácsa szerint legcélszerűbb a baromfiaknak a zöldséges kertekbe való bebocsátása, vagy éjszaka lámpa melletti összegyűjtése, mert ilyenkor fönn vannak a növényzeten.

4

7 A főbb hagymabetegségek: ragya, mézharmat, peronoszpóra (erre mondták, hogy mögcsapta a köd) és büdös rothadás. Dughagymabetegségek: peronoszpóra, mézharmat és üszög.

4

8 A védekezés módja: a) preventív. A romlott hagymát gondosan összeszedték és elásták. Voltak, 4

6 MVL Polgármesteri Iratok. 1891. VI. 315. 4

7 MVL Polgármesteri Iratok. 1894. VI. 372. 4

8 Bankó András: A hagyma, dughagyma és hagymamag érése és felszedése. A KERT 1897. 3. évf. 635—637. 1. 69'