Péter László: A Makói Múzeum József Attila- kéziratai. A Makói Múzeum Füzetei 1. (Szeged, 1952)

irányuló munkát. Ennek során a makói niűzeum József Attila-emlékkiállítása céljára a múzeum Saltos Valériától és dr. Árva Józsefné Espersit Cacától jelentós kéziratos és egyéb letétanyagot kapott. Minthogy az anyag értéke több, mint érdekes kiállítási emléktárgy, szükségesnek tartom közzétételüket, bogy a készülő kritikai kiadás még fölhasználhassa a szövegváltozatok tanulságait. Nem célom, hogy akár csak a múzeum birtokában lévő kéziratok teljes szövegkritikai elemzését adjam a különféle helyeken megjelent változatok sorozatának vizsgál a távaL, s ezért csupán a legutóbbi, Kardos László gondozásában megjelent kiadással vetem össze a kéziratok adatait. A többi a szövegkritikai kiadás készítőinek föladata. 2. A makói múzeum József Attila-kéziratai között van egy vonalozott iskolai füzetlapra írt verseim-jegyzék, József Attila kezeírásával. Hogy a jegyzék egy tervezett kötet verseinek egybeállítása akart-e lenni, vagy csupán József Attila a maga számára írta össze verseit azért, hogy emlékezzék, hova küldte őket, nem tudhatom. Mindenesetre értékes, mert hírt ad jónéhány máig ismeretlen — s talán már végkép el is pusztult — József Attila-vers létéről. Egyebek közt itt találjuk a nemrég közzétett Petőfi tüze c. jelentős éa jellemző költeményt is,

8 valamint két másik közölt, de elfeledett József Attila-verset. Ezek közül az egyiket, a Lányszépség dicsérete címűt Szabolcsi Gábor kéziratból mint ismeretlent közölte,

9 s ezt vette át a Kardos-féle kiadás

1

0 is. A másik ugyancsak közölt vers mindeddig elkerülte kutatóink figyelmét, 8 így hiányzik összes verseinek valamennyi kiadásából. Minthogy a Lányszépség dicsérete kéziratának három példánya van meg a makói múzeum anyagában, ezzel később, a kéziratok ismertetése során foglalkozom.' Itt most csak a másik elfeledett verset közlöm, mely a csupán három számban megjelent érdekes szegedi folyóiratban, a Csönd ben jelent meg. A Csönd Vér György és Fodor István kezdeményéből született 1923 januárjában, s kiadója az első József Attila-kötetek kiadója, Koroknay István volt. Az elfeledett folyóirat — melybe Móra Ferenc és Juhász Gyula is írt — januári száma közölte először

1

1 az Önarckép és a Komor búcsúzás c. verseket, amelyek ugyancsak kívül maradtak József Attila magaösszeállította kötetein. A márciusi szám közölte a Lányszépség dicsérete című verset,

1

2 s a februári ezt a tízsoros kis költeményt.

1

S Szerelmes kiszólás Kegyetlen bánat marja meg szivét, Mosolygó, mély szemét apassza, törje, Dós bronzhaját a vágy cibálja szét, Lelkét sorvasztó forróság gyötörje. Ajkát a kín harapja össze, még Imáa» kulcsolt kezét Is ejtse ölbe! Magányos éj gázolja át eflzét És jajgató szerelmi őrületben Az én nevem sikítsa vad beszéd: Ó, hívjon akkor, hívjon akkor, engem! JÓZSEF ATTILA » Waldapfel József: Irodalomtörténet, 1949:161. éa 340. 1. » Szabolcsi Gábor: József Attila kiadatlan verseiből Irodalomtörténet 1949 340—342. 1. 1

0 József Attila összes verse Sajtó alá rendezte: Kardos László, Bp. Révai kiadás, 1950. 352. 1. Csönd, 1923, január, 14. 1. 1

1 Uo. március, 40. 1. " Uo. február, 24. 1.