Diósszilágyi Sámuel: A makói szervezett munkások Petőfi dalkörének története - A Makói Múzeum Forráskiadványai 5. (Makó, 1982)

21

irtunk - mint már az előbb is említettük - igen furcsa és napról-napra furcsább és erősebb szelek fájtak. Hitler oldalán a mi országunk is belesodródott a Szovjetunió ellen indított, csúfos vereséggel végződő rabló háborúba. Állandó feszültségben és izgalomban élt mindenki, a fiatalabb korosztályba tartozók minden nap várták és rettegték a katonai behívókat, a SAS-okat, amik nem is késtek sokáig. Behivták a dalkör több, elsősorban szociáldemokrata tagjait, kit katonai, kit munkaszolgálatra, s vitték őket a frontra. Ez a folyamat persze egyben a dalkör halálát, tetszhalálát is jelentette. Megszűnt a dalosélet anélkül, hogy még csak egy gyűlést is összehívta voln.a, ahol legalább elbúcsúzhattak volna egymástól, ahol legalább mégegyszer megfoghatták volna egymás dolgos kezét és elmen tek búcsú nélkül - többen örökre. Ez az oka, hogy a dalkör jegy zőkönyvének lapjai az 1939. évtől az 1946. év őszéig üresen maradtak ,

o 0 o

Lassan elcsendesedtek a szörnyűségekkel teli második világháború hullámai. 1946-ban újra megalakult a Munkások Petőfi Dalköre. Bizonyossággá vált tehát, hogy a dalkör a világháború következtében nem halt meg, csak aludott. Élénk fényt vet ezekre egy későbbi időkből származó jegyzőkönyv, amelyben ezek olvashatók:. "Nagy fordulatot jelent a dalkör életében, hogy munkásdalárda vagyunk. A felszabadulás előtti időkben működésünk elé különböző korlátokat vontak és nem működhettünk úgy, ahogy dalkörünk szelleme megkívánta volna. A felszabadulás után igyekeztek felhivás nélkül önként csatasorba állani a dalosok. Nép- és pártgyűléseken valamint kulturális egyesületek megmozdulásain gyakran szerepelt dalkörük. Nagy lendületet adott az 1946. szeptemberében megválasztott, megfiatalított vezetőség, élén Kiss János főispán-elnök és Földházi Imre ügyvezető elnökkel. Az uj vezetőség első teendője volt felvenni a kapcsolatot az Országos Munkás Dalosszövetséggel, s részt ven