Vágvölgyi András (szerk.): Arcok, életutak, vélemények - A Makói Múzeum Forráskiadványai 4. (Makó, 1974)

Betanított munkásnő a FÉG-ből

- 32 -V, ; A férjem nem akart, mert ő ugye fest, és a szerszámait nehéz lett volna egy ilyen szövetkezeti lakásban vagy társasházban úgy ol.helyeznij, mint egy magánlakásban Több helyet tud magának biztosítani.

K.; Milyen előnyt lát még a társasházzal szemben?

Ve: Hát a gyerekekkel kapcsolatban, ha mégis egy kicsit hangosabbak, vagy probléma van, akkor az emleten vagy a szomszédban nem hallják úgy. Ez mégiscsak magánlakás.

K. : A szomszédokkal szoktak-e össze járni beszélgetni?

V.: Hát szoktunk« Mindenkivel jóban vagyunk, össze járni olyan nagyon nem szoktunk, csak úgy beszélgetünk. Ha valamire szüksége van egy ikünknek vagy másikunknak, szive sen segitünk egymásnak.

K*: Szabad idejében mit szokott csinálni?

V,: Kézimunkázok, ha van szabadidőm. Az elég kevés van, ugye - akinek két gyermeke van, van mit tenni velük, és jószágunk van mellette, mellyel elég sok dolgom van.

K.: Milyen jószágot tartanak?

V,{Leszerződtünk, három sertésünk van,

K,t Ezért körülbelül mennyit kapnak?

V«? Hátm négy-ötezer forintot.

K«.: Szórakozni szoktak-e eljárni?

Ve? Nagyon keveset. Elmegyünk egy kicsit a cukrászdába. A férjem is

sokat dolgozik, és ha van neki szabadideje, igyekszik haza, hogy

a családdal :ls legyen egy kicsit. Most, hogy van a pioi baba,

nem szoktunk elmenni. Mert ha már nagyobb, csak nincs annyi baj

a

ve lüké. de egy picikével még csak több gond«