Vágvölgyi András (szerk.): Arcok, életutak, vélemények - A Makói Múzeum Forráskiadványai 4. (Makó, 1974)

Politikai munkatárs a centrumból

V,: Hem* Hem is elégít' étik ki Makó kulturális igényét« Bár néha, mikor elmegy az ember, dühöng, hogy egy 400 férőhelyes teremben 50TMens 60-an vannak* Leilet, bogy hiány De a propaganda is* Nem tudom, más ilyen kisvárosban hogyan oldják ezt meg,. Jó lenne tapasztalatokat szerezni, Ezzel szemben* ha lejön egy beat-együt fees, már hetekkel előtte nem lehet jegyet kapni» Ellenben, ha egy drámát mutatnak be, akkor a színházterem kong az ürességtől.- Még akkor is ha netán az üzemben ingyen jegyet osztogatnak« Vannak olyan tapasztalatok* hogy szakszervezet bérleteket vásárol* és szinte szivességnek Veszik, a dolgozótól, ha elfogadja» Másnap meg bejárati: ne haragudj vendégem volt, nem tudtam elmennie Minek tulajdonit sam ezt? Azt |:ell mondani, hogy nem volt átmenet* Ha jellemezni akarom, azt mondhatom* hogy a makói közönség még a "Csárdáskirálynőnél tart". És hogyha az ilyen jellegű darabokat nem mutattuk be korábban ás telítődtek -ízzel, akkor egy Dosztojevszkij darabot vagy egy más jellegű drámát ma még nehéz színre vinni. Nyilván aki nem olvasta Petőfit, Adyt, József Attilát, az nagyon nehezen fogja élvezni Váci Mihályt* Az nem megy- hogy behajtsuk a közönségeta Nem az a cél, hogy nézzen valamit, hanem hegy lásson«

Kei A munkásfiatalok szórakozási lehetőségeit, igényeit milyen* nek tartja?

V.: Ilyen vonatkozásban beszélhetünk tsz-i munkásokról ás ipari szövetkezeti munkásokról- A foglalkoztatottak 30 %-a -úgy tudoma szövetkezeti iparban van foglalkoztatva« Es beszélhetünk a nagyipari munkásokról is. Két bázis üzem van« így kell differenciálni, az igények vizsgálatánál,: BMG—nél. klub-jellegű igények vann©kc Ok