Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Tóth Anikó: Archaeozoológiai kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Előzetes beszámoló a kiskundorozsmai 18. századi rackajuh leletekről

TÓTH ANIKÓ Archaeozoológiai kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Előzetes beszámoló a kiskundorozsmai 18. századi rackajuh leletekről Bevezetés Az M5 autópálya nyomvonalán feltárt lelőhelyek jelentős mennyiségű állatcsont feldolgozására adnak lehetőséget. Munkatársaimmal, Almási Lászlóval és Tugya Beátával régészeti állattani vizsgálatokat végzünk, amelyek környezettörténeti és régészeti lelőhelyek gerinces és gerinctelen maradványainak elemzése, természet- és társadalomtudományi értelmezése. A vizsgálat tárgyát az állat maradványa (archaeozoológia) a héj, teknő és az állatcsont képezi. Ezt követően, ha lehetőség nyílik rá, foglalkozni kell az állat és ember közötti viszonnyal (ethnozoológia), az emberi társadalom egykori kapcsolatrendszereinek kutatásával. Az ember ugyanis gazdasági és társadalmi tevékenysége során szelektálva eltemetődő (antropogén tafocönózis) maradványok beavatkozást mutatnak a természetes élővilág fejlődésébe. A leletek így a társadalmi emlékanyagokkal együtt segíthetnek megérteni az evolúció (biológiai és társadalmi evolúció) folyamatait. 2004 májusa óta Csorba Attilával, és munkatársaimmal 26 db lelőhelyről 64 383 db állatcsontleietet dolgoztunk fel. Ezek a csontok változó megtartásúak voltak. Az ép csontok mellett epiphisis (distalis, proximalis epiphisisek), diaphisis fragmentumok és határozásra alkalmatlan csonttöredékek fordulnak elő. A maradványok leírása során a jellegzetességek alapján megnevezzük a csontot, megfigyeljük a csontosodás mértékét és felvesszük a mérhető biometriai paramétereket. Végül megtörténik a Genus szintű meghatározás. Természetesen egyéb megfigyelések között leírjuk az antropogén hatásokat, a kalcinálódást és a patológiás elváltozásokat (fogkopás, izületi gyulladások stb.) is. Munkámban 8 db juh koponya leletre hívnám fel a figyelmet. Az M5 autópálya nyomvonalán végzett megelőző feltárások során 2003. őszén és 2004. tavaszán Mészáros Patrícia, Paluch Tibor és Szalontai Csaba régészek vezetésével folyt a munka Szeged-Kiskundorozsma, Tóth János dombja I. lelőhelyen (PALUCH-SZALONTAI 2004, 294; MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2005, 139-144) (1. kép).

1 A feltárás (M5 Nr. 60. 26/66) újkori objektumaiban dominánsan háziállatok — szarvasmarha, ló, juh — maradványai 1 M5 Nr. 60. lh. 26/66: késő bronzkori-vaskori, szarmata, késő-középkori, kora újkori leletek