Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Városi régészet – módszerek, lehetőségek, problémák

régóta vitatott kérdések eldöntéséhez, olykor pedig váratlan meglepetéseket produkálhat.

10 Többek között - éppen a legújabb ásatási eredményeknek köszönhetően - mindinkább megdőlni látszik az a toposz, hogy Szeged város belterületére az 1879. évi nagyárvizet követően több mint 5-6 méter vastag feltöltési réteg került volna (ANDO 1983, 28.). Tény, hogy a város, az árvíz pusztítását követően, a megoldást az általános feltöltésében találta meg, de ennek mértéke egyrészt jellemzően nem haladta meg a 2,5-3 métert, helyenként pedig mindössze a korábbi domborzati adottságok „szintkiegyenlítését" jelentette. Régészeti szempontból az urbanizáció a településszerkezet vizsgálatában, a városfalak, az utcahálózat, a középületek és a falusiaktól eltérő lakóház-típusok megjelenésében nyilvánul meg. Szerencsés esetekben megfigyelhetőek a várost érintő tudatos átalakítások, a nagy kiterjedésű tereprendezések, a planírozások, az új utcavonalak, a telekrendszer kialakításának vagy a város egészét érintő természeti és emberi katasztrófáknak a nyomai is. Az épített környezeten túlmenően az ásatások felvilágosítást adhatnak a városok természeti környezetére vonatkozóan. A szemétgödrökből, latrinákból, feltöltött kutakból előkerülő állatcsontok és növényi maradványok alapján felmérhető az itt tartott, illetve fogyasztott állatok, a termesztett vagy felhasznált növények aránya és jellege. Hasonlóan fontos összefüggésekre deríthetnek fényt a mindennapok során használt tárgyak is, melyek tájékoztatást adhatnak az adott kor technikai színvonaláról. Általuk tanulmányozható a helybeli termelés színvonala, a városok és vonzáskörzetük kapcsolata, a kereskedelem hatósugarának kiterjedése. Különösen értékesek az ún. importáruk, amelyeknél a származási és készítési helyre következtethetünk. Ilyenek többek között a különböző fémmüvességi emlékek (pl. kések), ötvösmunkák, egyes díszkerámiák, vagy éppen üvegleletek. Az elmúlt évtizedekben a legtöbb hazai királyi és püspöki városban folyt régészeti kutatás. Különösen jelentősek voltak az Óbudán, Székesfehérvárott és Vácott végzett nagy területű feltárások. Szegeden - elsősorban az igen magas költségek miatt - a városi régészeti kutatások viszonylag lassan bontakoznak ki, de az új örökségvédelmi törvénynek köszönhetően napjainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a nagyobb felületet érintő megelőző jellegű régészeti feltárások. Szeged esetében az ásatások szerepe azért is különösen fontos, mert a belvárosban - a szegedi vár környékén folyó kutatómunkákat kivéve szisztematikus régészeti feltárások szinte nem voltak, a kutatás, többnyire 10 Például 2004. szeptemberéig ki gondolt volna arra, hogy Szegeden, a Somogyi utca - Kárász utca sarkán álló lakótömb alatt egykori temető maradványa húzódik (F. LAJKO 2005, 93-94.).