Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Városi régészet – módszerek, lehetőségek, problémák

Régészeti szempontból az ideális helyzet az lenne, ha minden beruházónak, még a tervezési fázisban tisztáznia kellene a beépítésre váró terület régészeti érintettségét, illetve a tervezett beruházás régészeti örökségi elemekre gyakorolt hatását. Amennyiben a tervezett beruházás jelentősége felülmúlja a veszélyeztetett régészeti lelőhely értékét és végül mégis a kivitelezése mellett döntenek, a beruházó költségein megelőző régészeti kutatásokat kell végeztetni. Lényegében a 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény (továbbiakban Kötv.) megalkotása és a régészeti lelőhelyek országos szintű gondozására és kezelésére életre hívott Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felállítása révén, látszólag a fenti kívánalmak teljesíthetőek, de a gyakorlatban sajnos mindez nem működni hatékonyan. Ennek oka elsősorban az, hogy az örökségvédelmi törvény bár kimondja a régészeti lelőhely általános védelmét (Kötv. 11. §), hatálya kizárólag a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre terjed ki. Ily módon a régészeti megőrzés elsődleges lépése a lelőhelyek nyilvántartásba vétele. Magyarországon azonban - paradox módon - a kulturális örökségi elemek védelmét biztosító jogszabály előbb látott napvilágot, mint ahogy elkészült volna egy országos, egységes régészeti lelőhely-nyilvántartás.

2 A nyilvántartásba vétel és így a lelőhelyek fenntartható használatának biztosítása szempontjából különösen fontos a szerepük a településrendezési tervekhez kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmányoknak. Szegedre vonatkozóan idén készült el a régészeti hatásvizsgálat, így jelen pillanatban napra kész adatokkal rendelkezünk a város területén található régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek elhelyezkedésére vonatkozóan. 3 A feldolgozó munka eredményeként összesen 270 db lelőhely került nyilvántartásba, melyből 86 a város belterületén fekszik. A hatástanulmány fontos momentuma, hogy a középkori Szeged egykori városrészei - Középváros, Palánk, AI-, és Felszeged - egy egységként kerültek védelem alá.

4 A városi feltárások gyakorlata, problémák és nehézségek A városi régészeti beavatkozások túlnyomó többségét a helyszíni régészeti szakfelügyeletek teszik ki. Jelenleg ennek ellátása rója az egyik legnagyobb terhet a múzeum régészeti osztályára. A 2005. évben kiadott szegedi 2 A lelőhely-adatbázisok önmagukban sosem lehetnek teljesek, hiszen a lelőhelyek száma, az előkerülés függvényében, folyamatosan változik. Éppen ezért, amikor új fejlesztést terjesztenek elő, a szóban forgó terület régészeti érintettségét minden esetben (újra) vizsgálni kell(ene). ' Szeged város örökségvédelmi hatástanulmányát Balogh Csilla és Türk Attila készítette el. 4 Az ismert régészeti lelőhelyek felgyűjtésével, rendszerezésével és térképre vetítésével talán remélhetjük, hogy a közeljövőben kevesebb lelőhely válik majd a földmunkával együtt járó városi tereprendezések, közművesítések és építkezések áldozatává, és amennyiben a régészeti érintettség nyilvánvaló, minden esetben lefolytathatók lesznek a megelőző régészeti feltárások.