Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dr. Tóth István: Reich mór szegedi órás és ékszerészről, valamint családjáról

házasságot köt Heinmann Líviával. István 1936 májusában ékszerész és aranyműves iparigazolványt kap. Minden valószínűség szerint saját üzletet is nyit miközben tovább él a Reich Mór és fia cég. A cég nyomon követhető a különböző szegedi kiadású Útmutatókban, Kalauzokban, Címtárakban és telefonkönyvekben egyaránt. így 1883-ban a Deák Ferenc u. 27 alatt, 1896-ban az Oroszlán u. 17ben, 1898-ban ugyanitt, 1907-ben a Vogel féle út- és névmutatóban csak Oroszlán u. szerepel, valószínű, hogy a 17-es szám alatt, 1911-ben Reich Mór, Reich Mór és fia, valamint Reich Sándor ékszerészek egyformán a Deák Ferenc u. 27 szám alatt találhatók, 1913-as telefonkönyvben a cég az Oroszlán u. 17 szám alatt szerepel, 192l-ben 1923-ban ugyanitt található, 1927-ben csak Reich Sándor található az Oroszlán u 7. szám alatt, 1930-ban a Kelemen u. 11 szám alatt Reich Mór és fia cég található, 1933-ban Reich Sándor a Deák F. u. 25 alatt szerepel, s végül 1942-ben a cég és Reich István valamint Reich Sándor szintén a Kelemen u.l l-ben szerepel. A család és vállalkozásaik jelentős szerepet töltöttek be Szeged kereskedelmében. Szakmai hozzáértésük elismerését jelzi az az Ipartestületi dokumentum is, amelyben Reich Sándor lemondását követően az Ipartestület elöljárósága jegyzőkönyvben és testületileg mondott köszönetet 18 évi elöljárósági munkájáért. Ugyancsak a szakma elismerését jelenti, hogy a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara Reich Sándort az 1936-ban alakított arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő ötvös ipari mestervizsgáló bizottság tagjává választotta. A 30-as évek második felétől egyre érezhető volt a zsidóság irányában tanúsított kirekesztő politika. A család dokumentumai között sok olyan irat utal arra, hogy egyébként egyértelmű bizonyító erővel bíró dokumentumok bemutatása ellenére a közigazgatási bíróságig kellett elvinni a szavazásra jogosultság ügyét, ahol kénytelen-kelletlen el kellett ismerni a jogosultságot - 1939-es választások alkalmával. Ezekből a tendenciákból, s persze már a korábbi eseményekből is az volt a túlélési stratégia, hogy sorozatosan kitérnek illetve áttérnek eredeti vallásukból a katolikus hitre. Ám ez sem jelent majd később mentséget az elhurcolás alól. 1939, 1940, 1941, 1942, 1944 a család tagjai sorba áttérnek a katolikus hitre. Már túl későn. A szegedi zsidóság tagjaként elhurcolt és elpusztult emberek sorában a család majd minden tagját ott találjuk. Reich Sándor Salamon még a deportálások előtt természetes halállal hunyt el. Reitzer Vilmos a paprikakereskedő öngyilkosságba menekült, felesége Reich Vera (35 éves) és lányuk Reitzer Ágnes (17 éves), Reich István (42 éves) és felesége Heinmann Lívia (35 éves) valamint Reich Sándorné Engel Irén (61 éves) a Holocaust áldozatai. Reich Sándor Lóránd 1940 és 1945 között munkaszolgálatos volt. így ö