Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Tandari Erzsébet: A martonosi kosárfonás története

középen szöggel átütve. Zollstok Munkadeszka, aminek egyik vége a földön, a másik a kosárfonó térdén fekszik, és azon forgatja a kosarat fonás közben. Modellek: fából készülnek, és segítenek megadni a kosarak és székek formáját. Munkaszék Szerszámtartó Vesszöhúzó vagy hajaló Vesszőhasító Gyalugép: a hasított vessző levékonyításához használják. Szög a székekhez, virágtartókhoz stb. Hajlítóvas a bútorlábak (általában vastag vessző vagy kőris-stange) meghajIttasához. Kazán. Aztatókád. Vödör. Rongy vagy szivacs, amivel fonás közben nedvesen tartják a vesszőt. Súrolókefe. Kénpor vagy kénrúd. Lakk és ecset. Furdancs, fúró a bútorokhoz. ADATKÖZLŐK Nyugdíj-kiegészítésként és a szakma iránti szeretetük miatt még fonják a vesszőt: Simon Mihály 1915-ben született. Mesterei Grúber Ferenc és Böröc Károly voltak. 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Szövetkezet tagja volt. Több új termék elkészítése fűződik a nevéhez: pl. a Martonos szék. Biacs Szilveszter: 1935-ben született. Mesterei Pálinkás Mátyás, Holló Péter és Sörös Lukács voltak. 1974-ig, a bezárásig, a Szövetkezetben dolgozott. Vesszőbútor készítő. Saját vesszőteleppel rendelkezik. Id. Tandari Erzsébet: 1943-ban született. 1957-1959 között volt ipari tanuló a martonosi kosárfonóban és Zentán. Mesterei Koncz Antal és Pálinkás Mátyás voltak. 1974-ig a Szövetkezetben dolgozott. Vesszőteleppel rendelkezik. Antóci István 1941-ben született. A kosárfonóban volt inas. Mesterei: Szarapka Péter és Konc Antal voltak. 1957 és 1968 között dolgozott a szövetkezetben. IRODALOM Boross Marietta: Fonás, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Bp. 1962. Pataky Sándor (szerk): Magyar kosárfonó háziipar, Kosárfonó szövetkezetek értesítője, Martonosi kosárfonók termelő szövetkezete, Lévai Lajos nyomdai müintézet, Óbecse, évsz. n. Nagy Abonyi Ágnes: A kosárfonó mesterség Zentán, Létünk folyóirat 1-2, Újvidék, 1997. Martonosi község közgyűlési jegyzőkönyve, 1905. Molnár László (szerkesztő): Népművészet, Budapest