Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Fodor Ferenc: A martonosi paprika

nem váltak paprikaunttá és a termőterületek is nagyobbak. Itt nem ritka a tízholdas parcella sem. A kiépített csatornahálózatból öntözni is tudnak. A paprikát ömlesztve szedik a pótkocsikra. Átadáskor hídmérlegen mérik be, majd a megadott helyen deponálják, mintegy méter magas csíkokba letúrják a kocsikról. Az első szedésnél nem minősítenek, csupán arra ügyelnek, hogy éretlen - kormos - cső ne kerüljön leszedésre, illetve átadásra. A második, harmadik szedésnél már levonnak néhány százalékot a gyengébb minőség ellensúlyozására. A fölvásárolt paprikát két hétig szikkasztják, hogy összeérjen, rendesen bepirosodjon. Ezzel javul az őrlemény minősége. Sajnos a feldolgozók mai fejlettségi színvonala nem engedi meg, hogy az átvett paprikát fedett helyen tárolják. így ha túl soká kerül feldolgozásra a leöntött paprika, rothadásnak indul, különösen ha nagy a víztartalma. 5. kép A leöntött paprika szállítása a szárítóhoz Azok a kistermelök, akik saját maguk dolgozzák fel a termésüket, lenézően nyilatkoznak a nagyüzemekben előállított paprika minőségéről, de sajnos a nagyüzemekkel így sem vehetik föl a versenyt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az évszázadnyi hagyománnyal rendelkező martonosi paprikatermelés napjainkban nagy változáson megy keresztül. A több évtizeden keresztül biztos megélhetést nyújtó kisüzemi