Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány

tek és a kávás fakeresztek csak rövid ideig jelölik az elhunyt sírhelyét. Ezekre fröccsentett műanyag betűkkel csak az elhunyt nevét, születési és elhalálozási dátumát írják fel. A márvány és műkő vagy a kettő kombinációjából megalkotott síremlékek uralják a maradéki katolikus sírkertet. Újabban több példát látunk arra, hogy a szerb temetőben állított síremlékekhez hasonlóan egész alakos, szita nyomatos-maratásos ábrázolások

31 mutatják az elhunytat valamilyen kedves tárgy vagy állat társaságában. Tendencia, hogy a kezdő és záróformulát elhagyva csak az elhunyt neve, születési és elhalálozási éve, illetve hosszú rá emlékező sírvers található a síremléken: Varga János 1955-1994 Spornen podizu roditelji i supruga sa decom. I ove noci svet je prazan A nase srce prepuno boli I ako znamo proslo je sve Al nase te srce i dalje voli Znas da pesme pogadaju ljude I da se vinom mnogi druze Znas da je pesma uteha nekom Ali mi te samo cuvamo u srcu mekom Suze nam teku, mladost nam ode Zasto te sudba od nas ote Gledamo u sliku, srce nas pece I nasa ce suza Za tobom da tece.

32 A horvát és a szerb nyelvű sírfeliratok nagy száma a katolikusok temetőjében mutatja a magyar közösség nyelvi hasonulását a környezethez. A Liszka József a Kisalföld északi részén végzett temetővizsgálatairól írott tanulmányában arról számol be, hogy a szitanyomással díszített síremlékeken a technikával bibliai témákat ábrázoltak. Arról nem tesz említést, hogy az elhunytak arcképei esetleg egész alakos ábrázolásai is megjelennének. Liszka József, 2000. 167-168. Juhász Ilona, L. Rudna temetőjéről írott monográfiájában viszont említi az elhunytaknak ezzel a technikával készített képei terjedését. Juhász Ilona, L. 2002. 232-233. n Emléket állították szülei és felesége a gyerekekkel. / Ezen az éjszakán is üres a világ / a mi szívünk nagyon fáj / noha tudjuk elmúlt minden / de a mi szívünk továbbra is szeret téged / tudod, hogy a nóták eltalálják az embereket / és hogy a borral sokan barátkoznak / tudod, hogy a nóta vigasz valakinek / de mi csak őrizünk téged lágy szívünkben / könnyeink folynak, ifjúságunk eltűnik / miért rabolt el a sors tőlünk / nézünk a képre, a szívünk éget minket / és a könnyeink / érted örökké folynak.