Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány

KLAMÁR ZOLTÁN It njukszik... írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében - esettanulmány

1 A kutatásról A több éve folyó kutatás célja, hogy feltérképezze, a multikulturális környezetben, Maradék falu népi kultúráját és kapcsolatrendszerének működését a kontaktzónában. Az interetnikus vizsgálat - egyben kontaktzóna kutatás - a népi kultúrában lezajló változásokat célozza meg, a vajdasági Szerémségben, a Fruska Gora déli oldalán elterülő, három nemzeti közösséget magába foglaló településen. Esetünkben is szembesülnünk kellett a ténnyel, hogy Közép-Kelet Európában a nyelvi határ nem szükségszerűen jelent kulturális határt, és a kontaktzónák területén a kulturális jelenségek oda-vissza hatnak, alakítva ezzel nem csak a vidék, hanem távoli tájak arculatát is. A Szerémség átmeneti terület, kontaktzóna az Alföld, Észak-Szerbia és Kelet-Horvátország tájai között.

3 A vidéken élő szerbek, horvátok, szlovákok, ruszinok és németek gazdálkodási, építkezési hagyományai az Alföldnek, mint kulturális régiónak a hatásait tükrözik. Ezek a hatások mindenütt jelen vannak a Duna-Száva határolta dombsági-síkvidéki területen. A jelenségcsoport egyben azt is mutatja, hogy nem szükségszerű egy földrajzilag jól lehatárolt táj kulturális elkülönülése. A sajátos környezet indokolja, hogy a nyelvhatár kérdéséről is szót ejtsünk. A déli magyar nyelvhatár a területtel érintkező, a Duna által határolt Bácskában Újvidékig lenyúlik, bár napjainkban már nem képez összefüggő területet, foltosodik. Ez a gazdasági és nyelvi frontier a 18. században alakult ki és a későbbi századokban már lényegesen nem változott. A vidék etnikai térszerkezetében kisebb átrendeződések indultak meg, ennek következtében 1 A tanulmány lényegében folytatása a korábban publikált maradéki vizsgálatoknak, melyekben a falu református temetőjének sírfeliratait elemeztük és a nyelvhasználati szokásokat tekintettük át. Lásd: Klamár Zoltán, 2003. 185-198.; 2005. 264-281. 2 Liszka József 1996. 201. 3 A kontaktzónák funkciójával kapcsolatban Paládi-Kovács Attila megjegyzi: a kontaktzóna két egymással határos terület, népterület vagy kulturális terület érintkező övezete, ahol a nyelvi, népi, kulturális kölcsönhatások különösen erősek. " Paládi-Kovács Attila, 2003. 69. 4 Vó\: Paládi-Kovács Attila, 2003. 249-251.