Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Ferkov Jakab: Adatok a Mohács környéki halászathoz

A halász-szerszámokat tekintve vannak kisszerszámok (aprószerszámok) és nagyszerszámok. Az apró szer számok közül nézzük meg először a köröszthálót. Ez a piszehálóhoz hasonló szerszám tulajdonképpen emelőháló, de a piszehálónál nagyobb. A háló nagysága kb. 1,5 x 1,5 m. Ez úgy néz ki, hogy felül két ívbe hajlított bot keresztbe van téve egymáson és a kereszteződésükhöz van erősítve egy villásvégü nyél, amivel emelgetik. A botok végei a négyszögletes háló négy sarkához vannak erősítve az insléggel (hálót keretező zsinór). A botok kereszteződésénél függőlegesen is le van eresztve egy vékony pálca a háló felé, felső végére pedig egy darab száraz buzogányt kötnek. Emeléskor a nyelet lábbal megtámasztják és esetenként kötéllel rásegítenek a húzásra. Húzáskor a háló súlya alatt a kávák (a keresztbe rakott hajlított botok) tovább hajlanak és a léhés (háló) kiöblösödik, tehát nem tudnak a halak kiugrálni. Ezzel a szerszámmal főleg éjszaka halásznak és olyan helyen lehet alkalmazni, ahol az áradáskor vagy apadáskor a víz ki-, illetve beáramlik. Ilyen hely, pl. a bédai holtág beömlése. Éjszakai alkalmazásakor a buzogányt meggyújtják és a lassan izzó buzogány mozgásából tudják, hogy van-e hal a hálóban. Ugyancsak a kisszerszámok közé tartozik a kece is. A tárgyalt területen leginkább a csontos kecét alkalmazták és alkalmazzák ma is. A csontos kece egy egyenlőszárú, háromszög-alakú farámából azaz kecerámából és az arra szerelt tükrös szerkezetű hálóból áll. A tükrös szerkezet azt jelenti, hogy egy nagylyukú- mögött, vagy két nagylyukú háló között egy apró lyukú, de terjedelmesebb, szaporított vagy ráncolt és ezért zsákszerű háló is van, amelybe belegabalyodik a hal. Ha a tükörháló pl. 3 m hosszú, akkor a sürűhálónak legalább 5 m hosszúnak kell lennie, de ha több még jobb („bővenháló"). Az ilyen tükörhálóval akár 25-30 kg-os harcsát is meg lehet fogni. A fakeret szárainak csúcsa alatt, kb. 30 cm-re, egy összekötő fa van. A húzókötél a keceráma átfogójára van kötve és két nagy szemű háló között van lengőn egy apró szemű háló is. A kecerámát két téglával súlyozzák le a két alsó sarkában, a háló inján (feszítőkötelén) pedig csontsúlyok vannak. A kecét a csónakban úgy helyezik el, hogy a ráma keresztbe feküdjön a csónak két oldalán és a téglák felfelé nézzenek. A kötél vége a ladik kikötőláncához van hurkolva. A kiszemelt helyre érve a halász, a folyásra keresztbe áll és a kece csontját a vízbe ereszti. A csontok után dobja a zsákot, aztán a rámát csúsztatja ki. Kötelénél fogva ereszti fenékig, miközben a jobb kezével védlizik (evezővel nyolcasokat körözve hajtja a csónakot) állva, vagy ülve. A kecézett szakasz végén az evezőt elengedi és a kecét felhúzza. A fogást (halat) a ladikba dobja. Ez nappali szerszám tehát nappal használják. Leginkább két kecés, vagyis két ladik megy együtt, mert kecézni mélyvízen