Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bagoly József Ágoston: József Attila korai költészete és a makói irodalmi kánon (Kapcsolatok Makai Emil, Juhász Gyula és József Attila lírájában)

„Az elmúltba szemem tétován tekint egy percre csak! Üldözi a jelen. Nem pihenhet régi emlékeken, unos untalan visszatér megint. " „A jelen, óh! A jelen mindig bántott, amerre én, mindig arra haladt. Tövisekkel hinté bé utamat s elvett tőlem reményt, boldogságot. " József Attila zsengéi közül való a Bolyongok c. vers is, 1921. szeptember 14-én keletkezett. Ebben a versben a fiatal költő oldott hangnemű kérdése, válaszra váró lelki-szemléleti nyitottsága, tájékozódó keresése tárul fel. A népdalok és népies műdalok ismétlősoros szerkezete és képzetvilága, de a Makai Emil-versek románcos, játékos, dalszerű könnyüségének hatása mentén a formateljesség igénye és az önbeteljesítésre, szeretetre vágyó attitűd is megcsillan itt. József Attila: Bolyongok Hol van az a kis ház, hol kevesen járnak? És ahol szeretnek, és csak reám várnak, és csak reám várnak. Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra? Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra, fénylő csillagokra. Merre nincs csillagfény - arra fogok menni, ott fognak engem igazán szeretni, igazán szeretni. 1923. május 20-án Szegeden ünnepelték Juhász Gyula negyedszázados költői pályafutását. Természetesen József Attila is ott volt az ünneplők között és sikerült is megismerkednie Kosztolányi Dezsővel, Babits Mihállyal, Szabó Lőrinccel, Török Sophie-val. József Attila itt adja át ajándékként Juhász Gyulának A Kozmosz Éneke c. szonettkoszorút. Makón is megünnepelték Juhász Gyula huszonöt éves költői működésének jubileumát, 1923. június 17-én és 18-án. Ekkor József Attila a Juhász Gyuláról való nóta c. versével köszöntötte a költőt. Az ünneplő baráti körben ott volt Móra Ferenc is. Ez az ünneplő társaság Makai Emil sírjánál is tiszteletét tette. Juhász Gyula és József Attila jelenléte Makai sírjánál szimbolikusnak számít az utókor szemében. Befogadástörténeti szempontból ettől az 1923. június 17-én, délelőtt történt ünnepi találkozótól számíthatjuk a költészettörténeti folytonosság közönség és nyilvánosság által hitelesített karakterizálódását. A századfordulón egymást követő költőnemzedékek világa találkozik