Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Helen D. Donoghue – Marcsik Antónia – Molnár Erika – Paluch Tibor – Szalontai Csaba: Lepra nyomai a kiskundorozsmai avar kori temetőből. Előzetes beszámoló

A halottak csontjainak morfológiai elváltozásai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy egy súlyos fertőző megbetegedés, valószínűleg a lepra kórképe állapítható meg a vázakon. Ahhoz azonban, hogy feltevésünk beigazolódhasson laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok egyértelmű eredményeire volt szükség. Ennek érdekében Helen D. Donoghue molekuláris biológiai vizsgálatokat végzett, és így sikerült a lepra kórokozójára (Mycobacterium leprae) specifikus DNS-szakaszokat (ismétlődő RLEP szekvencia és 18 kD-os antigén gén jellemző szakaszai) kimutatni, és ez egyértelműen bizonyítja a megfigyelt kóros elváltozások leprás eredetét. A mycobacterialis DNS tipizálása (a pontos törzs megállapítása SNP- technikák alkalmazásával) folyamatban van. A kapott eredmények azért érdemelnek kiemelt figyelmet, mert Magyarországon eddig csak 10. századi temetőkből ismertünk leprás betegeket. (PALFI et al. 2002). A kiskundorozsmai avar kori anyagban diagnosztizált lepra rámutat arra a tényre, hogy a megbetegedés előfordulásával már a 7-8. században is számolnunk kell. Ez a megállapítás régészeti, embertani és orvostörténeti szempontból egyaránt jelentős eredménynek számít. Dolgozatunk további részében a bemutatott leprás megbetegedéssel foglalkozunk részletesen. A betegség vizsgálata szempontjából két alapvető fontosságú kérdést kell tisztáznunk. Az egyik a betegség eredetére, és Kárpát-medencei megjelenésére vonatkozik, arra hogy a Kiskundorozsmán eltemetett egyének, hol és milyen körülmények között kaphatták meg a betegséget hordozó baktériumot? A másik ehhez kapcsolódó fontos vizsgálatnak ennek időpontjára kell irányulnia. A kérdések megválaszolásához azonban meglehetősen kevés konkrét kiindulási ponttal rendelkezünk. Ezek közül segíthet a leprával kapcsolatos jelenlegi tudásunk, s így ki kell térnünk a betegség általános bemutatására, a történetiségére, a tüneteire, a betegség terjedésének módjára és lehetőségeire. Ezen kérdések tisztázása határozhatja meg azokat az objektív körülményeket, amelyek segítenek annak a megválaszolásában, hogy hogyan, milyen körülmények között betegedtek meg a kiskundorozsmai avarok, és honnan, ki és hogyan hurcolta be a Kárpát-medencébe a betegség kórokozóját. Ezt követően — elsősorban a történeti források és az eseménytörténet áttekintésével — megpróbáljuk meghatározni azt, hogy hol, és mikor történhetett a megbetegedés.