Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Sóskuti Kornél: Megjegyzések a szarmata kori sírrablásokhoz

tehetjük. Ezen belül is egy szűkebb intervallumra gondolhatunk, a temető első sírjainak megásása utáni és a kérdéses településobjektumok megásása közti időszakban. Elképzelhető, hogy a rablások még a temető használatának idejében megkezdődtek. Ez nem volna egyedül álló jelenség, hasonlót a tápéi temető esetében is dokumentáltak (VÖRÖS 1996, 121). Összefoglalás A tanulmányban tárgyalt négy új temetőrészletben szerzett, sírrablással kapcsolatos tapasztalataink a Csongrád megyében eddig megfigyelt szokásokkal többé-kevésbé megegyeznek. Az első vizsgált szempontunk a temetők rablottságának mértéke volt. Ez az arány eseteinkben 60-75% között váltakozott. A legkisebb Domaszék II. temetőrészletben, a legnagyobb mértékű fosztogatást pedig Domaszék I. temetőrészletében tapasztaltuk.

13 A Dél-alföldön, szűkebb régiónkban feltárt néhány temetőrészletben más adatokat is tapasztalhatunk. A Sándorfal-va határában feltárt temetőben az arány 50% (VÖRÖS 1985, 158), az Algyő közelében előkerült temetőrészletben pedig 37,5%-os volt (KŐHEGYIVÖRÖS 1992, 100). Tápén a feltárt 30 sír közül összesen 5 volt érintetlen, ez a temető 83%-os rablottságát jelenti (VÖRÖS 1996, 120). A rablás aránya az algyői és sándorfalvi temetőben kisebb, a tápéiban pedig meghaladja az általunk vizsgált temetőrészekben tapasztaltakat. A rablási típusokról illetve módszerekről összefoglalóan elmondható, hogy szinte valamennyi korábban tapasztalt eljárás nyomait dokumentálhattuk. A temetőrészletekben előfordult a sírok teljes körű kifosztása és a sír részlet kirablása is. Teljes körű rablásoknál tapasztalhattunk olyat, hogy a sírt hiánytalanul kiforgatták és olyat is, hogy a csontok és a megmaradt leletek ugyan teljesen összehányva, töredékesen, de részben bent maradtak a sírokban. Azokban az esetekben, amikor csak sír részletet raboltak ki mindig azt tapasztaltuk, hogy a lábszárak (vagy csak az alsó vagy esetenként a combok is) maradtak a helyükön és a test felső illetve medence részét dúlták fel. Az esetek nagy részében a sírokat egy alkalommal nyitották fel, de találkozhattunk olyan temetkezéssel is, melyet több alkalommal is. A sírrablók tájékozottak voltak a sír pontos elhelyezkedésével kapcsolatban. Ezt bizonyítja, hogy a legtöbbször a rablás a sírgödrön belül, annak falát nem sértve hatolt le a koporsóig. Kis számban, de mindegyik temetőben találtunk olyan rablási módszert is, amely a sír falát megrongáló kutatóaknával dolgozott. 1 A Domaszék I. temetőrészlet raboltságának mértéke az alacsony sírszám miatt kissé torz képet nyújthat.