Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

GAZDASÁGFÖLDRAJZ - Gulyás László: A kulturális gazdaság szerepe a városversenyben, tanulságok a Móra Ferenc Múzeum számára

2. A KULTURÁLIS GAZDASÁG ÉS A VÁROSVERSENY A kulturális gazdaság szerepe a városversenyben egyre inkább felértékelődik. Számtalan fejlett ország depressziós térsége újjáélesztésének tapasztalata bizonyítja, hogy a szellemi élet, a kultúra, a kulturális szolgáltatások fontos fejlesztő tényezőt jelentenek, húzóágazatként vesznek részt a krízisben lévő városok társadalmi-gazdasági viszonyainak újjászervezésében, a versenyképesség növelésében.

9 Enyedi György három példát ismertetett ezen folyamatra: 1. A Ruhr-vidék esetében a bochumi Ruhr Egyetem életrehívása. 2. A közép-angliai egykori iparvárosok - főképpen Birmingham esetében - konferenciaturizmus meghonosítása. 3. Pittsburgh - amely a vas és acélipar fellegvára volt - esetében a Pittsburg Cultural Trust által létrehozott 14 kulturális intézmény létrehozása 10 Mindhárom példa közös tulajdonsága, hogy a kulturális gazdaság fejlesztésének segítségével ezen városok a városversenyben előkelő pozíciót vívtak ki maguknak. Pittsburg például napjainkban az USA kulturálisművészeti turizmusának negyedik legkedveltebb városa lett. A külföldi

11 és hazai szakirodalmat

12 áttanulmányozva úgy véljük, a kulturális gazdaság hármas funkciót tölt be egy város életében: 1. Értékközvetítőként kielégíti a növekvő szellemi igényeket. Ezen funkció sikeres kielégítéséhez az ún. magas kultúrát közvetítő intézményekre van szükség, úgymint operaház, színház, fdharmonikus zenekar, képzőművészeti múzeum, kiállító termek. 2. Értéktermelőként hozzájárul a város gazdasági bázisának növekedéséhez. Ezen funkció működtetése azt jelenti, hogy a kulturális gazdaság az adott város hagyományaiba gyökerezve egyedi terméket állít elő. 3. A kultúra elemeinek presztízsképző funkciói révén gazdasági tőkét vonzó szerepet is játszik. Ennek legfontosabb megnyilvánulási formája, hogy vonzza a dinamikus tudásgazdaságot működtető, magasan kvalifikált munkaerőt. 9 Horváth Gy. 1998. 248. old. 10 Enyedi 2005. 13. old. 11 F. Bianchi-M. Parkinson (szerk.): Cultural Policy and Urban Regeneration. The WestEuropean Experience. Manchester University Press. Manchester. 1993., továbbá D. Wynne (szerk.): The Culture Industry. The Arts in Urban Regeneration. Aldershot. Averbury. 1992. 12 Enyedi 2005. 18-19. old., továbbá Horváth Gy 1998. 248-249. old.