A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Összegző florisztikai munkák - Növénygenetikai kutatások - A területek flórájára és termőhelyeire vonatkozó alapvető irodalmak helységek szerinti csoportosításban

dolgozatokkal. (Az utóbbiak egy részét idézzük, a citált munkák az irodalomjegyzékben megtalálhatók.) A helységek szerinti áttekintésből egyelőre még hiányoznak a virágtalan növények. Mivel kizárólag átvett ismeretanyagra építenek (a források megnevezése nélkül), a napilapokban megjelenő népszerűsítő irodalom bemutatásától szintén eltekintünk. (Mindez természetesen nem vonatkozik a tudományos igénnyel megírt ismeretterjesztő cikkekre.) Lényegesnek tartjuk, hogy áttekintésünkben a florisztikai adatok mellett helyet kapjanak a domináns termőhelyek leírásai is. A táj- és vegetációtörténeti irodalmak segítségével a jelenlegi állapotok kialakulására szeretnénk magyarázatot lelni. A forrásmunkák ismertetésénél a mostani közigazgatási határokat vettük alapul. Ennek egyetlen hátránya, hogy néhány korai adatot lehetetlen teljes bizonyossággal Ásotthalomra, vagy Mórahalomra lokalizálni. Jobb megoldás híján, a két helységet együtt tárgyaljuk. Számos tanulmány faunisztikai és florisztikai ismeretanyagot egyaránt tartalmaz. Amennyiben ezek külön is önálló feldolgozás szintűek (nem szórt adatok, vagy „kötelező elemnek tekinthető" segédinformációk), az adott közleményt mindkét helyen szerepeltetjük. Hasonló szempontokat érvényesítünk a topográfiai adatbázisnál is. Ha egy publikációban több településre találunk utalásokat, úgy azt mindegyiknél feltüntetjük. Az ökológia tudományágába tartozó cikkeket, az alkalmazott kutatások tárgyköréhez hasonlóan, az általunk használt két alapkategóriába (botanika és zoológia) soroltuk be. A három monografikus feldolgozás közül „Az ásotthalmi Tanulmányi erdő" c. könyv (Andrési -szerk - 2006) lokalizálása nem jelent gondot. A két korai erdészeti (és részben gazdaságtörténeti) munka (Kiss 1939, Vedres 1825) helymeghatározása lényegesen nehezebb feladat. Készítőik Szeged éppen aktuális közigazgatási határát vették alapul, amit esetenként „tágabban" értelmeztek. így fordulhat elő, hogy ezekben az írásokban ásotthalmi, mórahalmi és öttömösi adatok egyaránt akadnak. Azt, hogy monográfiaként Ásotthalomhoz és Mórahalomhoz kapcsolhatók, az adatok mennyisége alapján döntöttük el. Ásotthalom (1883 és 1945 között egy része Királyhalom néven) és Mórahalom Andrési (1999/a, 2000, 2001, 2005/a, 2006, 2007), Andrési-Fűzné Kószó, M. (1990), Andrésiné (2002), Bagi-Kovács-Székely (1998), Bíró (2003), Bodrogközy (1956, 1957, 1958, 1959, 1974, 1982), Csongor (1979, 1980, 1981, 1982, 1992, 1997), Degen (1904), Farkas -szerk.- (1999), Fűzné, Kószó, M. (2003), Fűzné, Kószó, M.-Andrési (1991), Fűzné Kószó M.- Andrési.(1993), Gaskó (2001, 2002), Győrffy-Kincsek (1988), Győrffy-Körmöczi (2001), Ke-