A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

III. fejezet - Kutatottságuk - A délkelet-kiskunsági láperdők és fűzlápok vázlatos ismertetése

és a legelök szélein, előszeretettel telepítettek fa alakú füzeket. A skála a kétsoros, rendszeresen nyesett alléktól, a jószág deleltetését szolgáló facsoportokon át, az árnyékot adó magános fákig terjed. Kutatottságuk Altalános érvénnyel megállapítható, hogy a Csongrád megyében található láperdők flórája és faunája a mai napig sincs megnyugtatóan feldolgozva. Egyedüli kivételként (talán) az erősen pusztuló zsombói ősláp említhető, de szisztematikus felmérésekről itt sem beszélhetünk. Az érintett területeken fellelhető védett növényfajokról orientáló jellegű elterjedési térképeket találunk a „Magyarország védett növényei" c. könyvben (Farkas -szerk.- 1999). A délkelet-kiskunsági láperdők és füzlápok vázlatos ismertetése (Az érintett községek közül Asotthalom, Pusztamérges és Zsombó Csongrád, Kelebia Bács-Kiskun megyéhez tartozik) Asotthalom Négyökrü Zsombója Topográfiai helye: A Négyökrü Zsombója Ásotthalom területén, a lakott részektől nyugatra, a Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium közelében található. (A hosszú és bonyolult elnevezés miatt, a következőkben az intézményt Bedő Albert Szakiskola néven tüntetjük fel.) Védelmi fokozata: Nem áll védelem alatt. Egykori állapota: A Kaltschmidt-féle (1747) térképen „Négyekrü Zsombó" megjelöléssel szerepel megyénk első, nevesítve ábrázolt zsombékos területe. Az Ásotthalmi Bedő Albert Szakiskola egykori hallgatói szerint a vízállásos, nádas réten az 1960-as években költött a vízityúk (Gallinula ch. chloropus), a tőkés réce (Anas p. platyrhynchos) a kis vöcsök (Tachybaptus r. ruficollis) és a szárcsa (Fulica a. atra) -Andrési 2002/a-. E sorok írója 1974-ben járt itt először. Ekkor még kiterjedt füzláp, zsombéksásos és kékperjés láprét borította e buckaközi kismedence túlnyomó részét.