A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Összegzés

Az általunk védelemre javasolt területek jellemzésénél az adatokat egységes szempontok szerint dolgoztuk fel. Ez nem uniformizálást jelent, mindössze az áttekinthetőséget szerettük volna megkönnyíteni. A Kőrös-ér természeti értékeinek a fennmaradása akkor válik értelmezhetővé, ha megismerjük a tájegység vegetációtörténetét. Ebbe valamilyen szinten beletartoznak a vízelvezetések, az erdőtelepítések és a mezőgazdasági hasznosítás különféle formái. A terület főbb természetes és természetközeli élőhelytípusainak számbavétele után, igyekeztünk felvázolni a térség ökológus szemléletű tájhasznosítását. Mivel az érdekek szabta mozgástér rendkívül szűk, reméljük, jobbító szándékú felvetéseinkkel nem tévedtünk át az utópia mezsgyéjére. A természeti érték fogalmát meglehetősen tágan értelmeztük. A telepített erdők természeti értékeiről éppúgy szót ejtünk, mint a természetes, vagy természetközeli állapotban fennmaradt élőhelyekről. Külön fejezet foglalkozik a vidék flórájával és faunájával. Főbb gondolatköreik: A terület flórájáról: — A Körös-ér tágabb környezetében található „Csodarétekről" — A terület fokozottan védett és védett növényeiről részletesebben A terület faunájáról: — Néhány állatföldrajzi trend a nagyfutrinkák (Carabus) genus formaköreinek és alfajainak elterjedése alapján — A terület gyepeihez és fás társulásaihoz kötődő cincérek (Coleoptera, Cerambycidae) — Faunisztikai ritkaságnak számító, vagy fokozottan veszélyeztetett bogarak (Coleoptera) — Halak (Pisces) — Kétéltűek (Amphibia) — Hüllők (Reptilia) — Madarak (Aves) — Emlősök (Mammalia) A melléklet néhány, alaposabb kifejtést igénylő, kapcsolódó résztémát tartalmaz, így a területleírásokat, a védett növények és állatok összegzését, valamint a környék madarainak faunajegyzékét.