A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

nyésztés helyett áttértek az immár sokkal jövedelmezőbb nádgazdálkodásra. Az egykor kiterjedt tündérrózsás (Nymphaetum albae) -közli Csizmazia 1992- is valószínűleg ekkor pusztult ki. A Nagyszéksós-tó medencéjéhez kapcsolódó pusztafoltok szántókkal szabdaltak. A tanyák mellett 2000-ig intenzíven legeltettek. A tóvidék egyike az alig kutatott területeknek. Az első tudományosan is értékelhető faunisztikai adatsor Csizmazia György (1992) nevéhez köthető. Megjegyzés: Mórahalom tisztított szennyvizének ide deponálása, továbbá a „bivalyre­zervátum" létesítése teljesen új viszonyokat eredményezett. Az eredmények rövid távon is látványosak, de értékelésüket nem tekintjük feladatunknak. A terület növénytársulásai Természetes és természetközeli fás vegetáció 1./ füzláp (Calamagrosti-Salicetum triandrae) (A védett részen kívül, de annak követlen közelében) 27 fűzliget (Salicion albae) Vízparti társulások 37 nádas (Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum) 47 gyékényes (Scirpo-Phragmitetum typhaetosum) Sás rétek 57 magassásrét (Caricetum acutiformis-ripariae) Láprétek 67 kékperjés láprét (Succisio-Molinietum hungaricae)/ Szikes mocsári és gyeptársulások I. 1 szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi) 87 zsázsás mézpázsit (Lepidio-Puccinellietum limosae) 97 ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) 107 cickafarkos szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) II. / sziki sásrét (Agrosti-Caricetum distantis) Homoki gyeptársulás 127 Meglehetősen jellegtelen, esetenként másodlagos kialakulásúnak tünő gyepek (Festucion)

Next

/
Thumbnails
Contents