A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

A Madarász-tó, apróbb megszakításoktól eltekintve, több évtizede halastóként hasznosul. Az aszályos években a meder teljes feltöltése nem mindig sikerült. A vízutánpótlás megcsappanásának következtében, 1985 után terjeszkedésnek indult a nádas. A nyílt vízfelületen hatalmas kiterjedésű tündérrózsás (Nympheaetum albae) pompázik. Megóvása napjaink kiemelt természetvédelmi feladata. A tó első, madár-előfordulásokat is tartalmazó, táj leírása Okruczky Auréltól (1864) származik. Az Avifaunát néhány évtizeddel később Lakatos Károly tanulmányozta (Gaál 1896), a florisztikai értékekre Csongor Győző (1982) figyelt fel. A terület növénytársulásai Természetes és természetközeli fás vegetáció \.I füzláp (Calamagrosti-Salicetum triandrae) 2.1 fehérfüz liget (Salicion albae) Kiemelt jelentőségű vízi társulás 3. / tündérrózsás (Nympheaetum albae) Vízparti társulások 4. / nádas (Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum) 5. / gyékényes (Scirpo-Phragmitetum typhaetosum) 6.1 tavi kakás (Schoenoplectetum lacustris) Sásrétek I. 1 zsombéksás (Caricetum elatae) 8./ magassásrét (Caricetum acutiformis-ripariae) Láprétek 9.1 kékperjés láprét (Succisio-Molinietum hungaricae) Szikes mocsári és gyeptársulások 10./ szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi) II. / zsázsás mézpázsit (Lepidio-Puccinellietum limosae) 12./ hernyópázsit (Agrostio-Beckmannietum eruciformis)