A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

A terület elnevezése feltehetően az egykori gazda nevét őrzi. A Csipak vezetéknév alsóvárosi eredetű családra utal (Bálint 1976). Mai állapota Bár a szintbeli különbségek nem nagyok, a jelenlegi védett terület felszíne eléggé változatos. Előfordulnak ugyan szikes élőhelyek (Krausz és Pápai 1992), de összességében véve ez a jelleg sokkal kevésbé kifejezett, mint a szomszédos Tanaszi-semlyék esetében. A mélyebb teknőkben nádas (Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum), zsombéksásos (Caricetum elatae) és magassásrét (Caricetum acutiformis-ripariae) tenyészik. Apróbb fűzláp (Salicetum triandrae) és fehérfüz liget (Salicion albae) foltok is találhatók itt. Valamivel magasabban kiterjedt kékperjés láprét (Succisio-Molinietum hungaricae) alakult ki. Az intenzív állattartás hatására, a láprétből alig kiemelkedő buckahátakon, a homoki legelő (Potentillo asrenariae-Festucetum pseudovinae) dominál. A kevésbé bolygatott helyeken néhol feltűnnek a zsályás legyezőfüves sztyepprét (Astragalo-Festucetum rupicolae) maradványai. A florisztikai szempontból a legértékesebb részek a Madarász-tavi-főcsatornától a Csipak-iskoláig terjedő területen találhatók. A terület növénytársulásai Természetes és természetközeli fás vegetáció 17 füzláp (Calamagrosti-Salicetum triandrae) 27 fehérfűz liget (Calamagrosti-Salicion albae) Vízparti társulások 37 nádas (Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum) 47 gyékényesek (Scirpo-Phragmitetum typhaetosum) Szikes mocsári és gyeptársulások 57 szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi) 67 sziki sásrét (Agrosti-Caricetum distantis)/ 77 vakszik növényzet (Champhorosmetum annuae) 87 ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) 97 cickafarkos szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) Sásrétek 107 zsombéksás (Caricetum elatae)