A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

A fajok nevei A populációk fennmaradási esélyei veszélyeztetett nem veszélyeztetett 67 kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) + 77 szalmacincér (Calamobius filum) + 87 hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis) + 97 nagy kutyatejcincér (Oberea euphorbiae) 107 dárdahere-zsákhordóbogár (Antipus macropus) pv ív 11./ Csipak-semlyék (A florisztikai kutatások Csongor (1982, 1985, 1992) és a Krausz-Pápai szerzőpár (1992, 1995) nevéhez fűződnek, a bogárfauna felmérése zömmel 1990 és 1998 közötti időszakban történt.) - 76. sz. kép Védelm i fokozata Az 1996. évi LIII. törvény alapján, 2003 óta országos jelentőségű ex lege védett terület. Megkapta a Natura 2000-es minősítést is. A semlyékes florisztikai értékeire először Csongor Győző (1982, 1985) hívta fel a botanikusok figyelmét. Gaskó Béla és Lisztes János 1991-ben országos védelemre javasolták a területet. A nem igazán részletező kézirat botanikai megalapozásának tekinthető Krausz és Pápai (1992) védelmi beadványa. Ha a szerzőpár adatait összevetjük Csongor Győző (1982) korábbi dolgozatával, az unikális fajok tekintetében semmi újat nem találunk. Az viszont lényegi előrelépésnek számit, hogy ők teljességre törekvő flórajegyzéket közölnek. Továbbfejlesztett munkájuk 1995-ben jelent meg (Krausz és Pápai 1995). A terület tszf. magassága A semlyékes gyepterülete a 93-as szintvonallal zárható le. Az ennél magasabb részeken tanyák és szántóföldek találhatók. A medence legmélyebb részeinek határa a 92 m-es szintvonal. Itt alakult a II. Katonai Felmérés (Sect 62., Col. XXXV., 1860/61.) térképszelvényén látható egybefüggő vízfelület. A belső buckahátak sem emelkednek ki feltűnően a kismedencéből. (A legnagyobb dombocskák tszf. magassága 92,6, 92,7 és 93,2 m).